Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)
II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében
a lelkekben. A tanácskormány lemondása utáni megtorlásokban és gyilkosságokban - a Prónay-különítmény nyomozó alosztályának parancsnokaként - tevékeny szerepet vállalt Scheftsik György is, aki 1923-tól vármegyei jegyzői, majd 1933-tól vármegyei főlevéltárnoki tisztet töltött be.340 A legsúlyosabb veszteség a több hónapon át frontvárossá vált Szolnokot érte; a románok ágyúzásai, illetve a Vörös Hadsereg katonai akciói komoly károkat okoztak a Tiszához közelebb eső lakó- és középületekben is. Találat érte a Vártemplom tornyát, amely beszakadt a templombelsőbe, és lövések érték a hídfő közelében lévő törvényszéki épületet is, miként a Tisza parton lévő Nagytemplomot és ferences rendházat, valamint a Tisza-hídtól nem messze fekvő színházat, a városházát és a „rostává lyuggatott” megyeházát is, ahol a vörösök géppuskaállást és óvóhelyet alakítottak ki a hídfő védelme érdekében.341 „[...] kifosztották és tönkre tették részben a vörös katonák, részben a lövegek az egész megyeházát. Augusztus hó folyamán - mikor az elszéledt és elmenekült tisztviselők előkerültek, a romokból szedtek össze egy néhány darab bútort, mert a bútorok legnagyobb része is teljesen tönkre ment úgy, hogy ma leltárról vagy leltári tárgyakról beszélni sem lehet s a viszonyok javulásával az egész megyeházat újra kell bútorozni. ” - foglalta össze a megyeháza tragikus helyzetét Alexander Imre 1919 novemberében, egy belügyminiszterhez írt beadványában.342 A megyeháza Tisza felé eső hátsó részén keletkezett háborús károkról, illetve a közgyűlési nagyteremben és a főispáni titkári szobában bekövetkezett pusztításokról a Magyar Detektív országos lap 1925. évi száma fényképfelvételek közlésével számolt be.343 E felvételek megerősítik az alispán beszámolóját, hiszen az épület hátsó részén a homlokzati belövésnyomok, betört ablakok mellett a tetőszerkezet is komoly károkról tanúskodik. Az épületbelsőben készített felvételeken összetört bútorok, szétszórt iratok jelzik a pusztulás mértékét. Ekkor szenvedett felbecsülhetetlen károkat a vármegyei levéltár állománya is, amelyre egy 1926- os belügyminiszteri szakmai vizsgálat világított rá.344 Föglein Antal, az Országos Levéltár megbízásából 1926 tavaszán járt Szolnokon, hogy fölmérje 340 CSEH G. 2006. 106-107. p. 341 KELEJ. 1927. 275. p. 342 MNL JNSZML Alispáni iratok 8725/1926. Alexander Imre helyettes alispán beadványa Küry Albert alispán nyugdíjaztatása tárgyában. Szolnok, 1919. nov. 16. 343 Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye és Szolnok város. In: Magyar Detektív, 1925. szept. 1. 15-19. p. (Az adatok felkutatásában ezúton is szeretnénk megköszönni Kosa Károly könyvtáros segítségét.) 344 MNL JNSZML Alispáni iratok 27960/1936. Föglein Antal országos levéltári főtiszt jelentése a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei levéltár állapotáról. Bp., 1926. máj. 7. 107
