Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának és közigazgatásának története 1876–1990 (Szolnok, 2013)

II. A megyeháza és a vármegyei közigazgatás a XIX. század végén és a XX. század első felében

és ellenőrizze a vármegyei levéltár állapotát. Vizsgálata - 6 évvel a történtek után is - rendkívül elszomorító megállapításokat tartalmazott: a tisztviselő a régi levéltári anyagot az erre a célra kialakított földszinti helyiségekben „időrend és összefüggés nélkül [...] csomókban, rendezetlenül” találta, széthasított képek és üres képkeretek, szétszórt családi iratok, ládák, könyvek társaságában. Az iratok másik része, az 1876 utáni anyag, ugyancsak két helyre volt összehordva, amelyből az egyik az udvaron lévő, levéltári anyag tárolására alkalmatlan, dohos levegőjű kocsiszín volt. A rendezetlenség a megyei levéltári alkalmazottak elmondása szerint a proletárdiktatúra időszakából származott, amikor is az iratokat a vörösök „a román csapatok támadása s a vármegyeház lövet és e idején ” két másik terembe, illetve az utcára dobálták ki, mert a levéltár termei nyújtották a katonáknak a legbiztosabb védelmet. Föglein Antal feljegyzése szerint a levéltárnak ekkor nem volt „rendszeresen felfektetett leltára” sem, de a levéltár részére kijelölt helyiségek sem bizonyultak elegendőnek a levéltári anyag megfelelő megőrzésére. Javaslatában - az ügyviteli szabályzat szerint levéltárnak átadásra kerülő iratanyag gyarapodása miatt - az iratok tárolására a vármegyeháza épületében újabb helyiségek kijelölése szerepelt. Az Országos Levéltár tisztviselőjének indítványa az 1920-as évek közepén ugyancsak a megyeháza épületének szükségszerűvé vált bővítését vetítette előre, amelyet a belügyminisztérium - e jelentés alapján megfogalmazott - utasítása is megerősített.345

1919 novemberében a román csapatok elhagyták a megye Tiszán inneni területeit, majd 1920 márciusára a tiszántúli részek is felszabadultak, a megszálló román haderő helyére pedig bevonult Horthy Miklós Nemzeti Hadserege.346 A megyei közigazgatás rendes működése a román megszállók kivonulását követően csupán 1920 tavaszán állt helyre, a törvényhatóság közgyűlése hosszú szünet után 1920. április 8-án ült össze újból.347 A bizottsági ülést Alexander Imre helyettes alispán vezette. Ekkor iktatták be hivatalába Lippich István kinevezett kormánybiztos főispánt, és fogadta el a közgyűlés - a visszarendeződést szolgáló további 414 közgyűlési határozattal együtt - a vármegye katasztrofális közállapotairól szóló alispáni jelentést.348 Lippich István kormánybiztos-főispán 1920 júniusában lemondott, utódául a

MNL JNSZML A Magyar Királyi Belügyminisztérium értesítése a Jász-Nagykun- Szolnok vármegyei levéltár megvizsgálása tárgyában. Bp., 1926. jún. 9.

SCHEFTSIKGY. 1935. 172-173. p.

MNL JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 1920. ápr. 8.

Uo. 1, 2, 3, 4/1920. 1920. ápr. 8.

108