Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

ismét közreadni, hiszen a kis példányszámban megjelent kötet ma már alig hozzáférhető. Ugyancsak több forrást választottunk - elsősorban a középkor időszakából - a levéltári évkönyv eddig megjelent számaiból. A Zounuk címmel 1986 óta évente megjelentő évkönyv indulásától kezdve fontos szempontnak tekintettük, hogy abban minél több, a megye történetére vonatkozó eddig ismeretlen forrást, oklevelet adjunk közre. Az elsősorban Dr. Benedek Gyula több évtizedes kutató munkája nyomán feltárt oklevélanyagból jelentős számú, a megye történetének fontos eseményeit tükröző dokumentum szerepel ebben a válogatásban is. Érdeklődésre tarthat számot az 1945 utáni gazdag forrásanyag - közöttük az 1956-os forradalom megyei eseményeire vonatkozó dokumentumok - amely első alkalommal ebben a kötetben kerül közlésre. A csaknem ezer évet átfogó, témájában, formájában és terjedelmében is igen változatos írásos emlékek könnyebb áttekintését próbáltuk segíteni azzal, hogy a jelentős mennyiségű forrásanyagot a megye történetének sajátosságait is tükröző, hat nagyobb egységre bontottuk: Az első rész a megye névadójának első említésétől a török hódoltság kezdetéig közöl forrásokat. A második időszakot a magyar történelem nagy háborús periódusa, a török hódítástól a Rákóczi szabadságharc bukásáig terjedő időszak jelenti. A következő, több mint másfél századot magában foglaló időszak a szatmári békétől Jász-Nagykun-Szolnok megye megalakulásáig mutat be megyei dokumentumokat. 1876-tól az első világháborúig a polgárosodás békés évtizedeinek megyei forrásaiból válogattunk. A XX. század első felének viszontagságait tükrözi a következő időszak anyaga, végül pedig a koalíciós évek és az egy pár trendszer dokumentumaiból teszünk közzé válogatást. A kötetet egy, az 1990. évi országgyűlési képviselőválasztásra vonatkozó forrás zárja, jelezve az új korszak kezdetét. A következőkben az egyes fejezetek főbb jellemzőit, s a válogatás néhány szempontját próbáljuk röviden bemutatni. A pogánylázadások korától a török hódoltság kezdetéig (1046-1552) Szolnok megye a magyar feudális államszervezés folyamatában, több területi változás során alakult ki. Névadója Szolnok (Zounuk) a megye első ispánja volt, aki a Vata-féle pogánylázadás idején szenvedett mártírhalált. A kötet első dokumentuma ennek körülményeit idézi fel krónikarészlet alapján. Az államszervezéshez szorosan kapcsolódott az egyházi szervezet kiépítése. A mai JászNagykun-Szolnok megye északi és keleti része az egri egyházmegye része lett, a többi a váci püspökséghez került. A katolikus egyház a királyi adományok révén jelentős birtokok urává vált. Megyénk története szempontjából különösen jelentős az 1075-ös garamszentbenedeki alapítólevél, amelyben először szerepel Szolnok város, neve, és több azonosítható Szolnok megyei területet is feltüntet. A tatárjárás Szolnok megye területén rendkívüli pusztítást okozott, hatalmas területek váltak lakatlanná, ami meggyorsította a királyi birtokok eladományozását. Az elpusztult Árpád kori falvak helyére történt a megye későbbi népességének jelentős részét alkotó két népelem, a török nyelvű kunok és az alán kötelékekből kiszakadt, iráni nyelvet beszélő jászok letelepedése. A kun és jász telepítés után, amely a beköltözőknek territoriális önállóságot, jogállásban kiváltságos helyzetet eredményezett, a megye területén lévő törvényhatóságok száma tovább bővült. A források válogatásánál igyekeztünk kiemelni az egykori törvényhatóság alkotó elemeinek sajátosságait, így a Szolnok megyei, majd az abból kiváló Külső-Szolnok vármegyei források mellett hangsúlyt kaptak a jász és kun betelepedésre, a gazdasági és társadalmi fejlődésre és igazgatásuk jellegzetes vonásaira utaló források is. A válogatásban több adomány levél, közöttük Mátyás király néhány oklevele is 6