Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

1638. január 27 - február 5. Músza budai pasának IV. Murád szultán nevében kiadott rendelete a hatvani szandzsákbégnek és kádinak a jászberényiek panaszáról A tugrán: Murád, Ahmed hán fia, mindig győzedelmes. A kegyes elöljárók mintaképe, nagyrabecsült előkelők vezérembere, hatalom és méltóság ura, akit a mindenható égi király bőkezű kegyével megajándékozott: Hatvan szandzsákbégje - akinek tartson soká tekintélye! - és a kádik és bírák mintaképe, az erény és igaz szó kincsesbányája, mollánk: Hatvan kádija - akinek szaporodjanak erényei! -, e magas szultáni rendelet vételekor a következő szolgáljon tudomástokra: A nevezett bírósági körzetben fekvő szultáni hász-falvaim közül való Berény falu népe, e szultáni rendelet felmutatói, a következőket jelentették: Amikor új emin lép hivatalba, új házat építtet velük, amikor pedig leváltják, a házat eladja. Ezután a helyébe lépő emin ismét új házat építtet velük, s távozásakor ő is eladja. Ez a rendszer sok visszaélésre és hatalmaskodásra ad lehetőséget. A lakosok most szultáni rendeletet kértek tőlünk arra, hogy Hatvanban jelöltessék ki egy házhely, ott ők felépítik a házat, amit azután az eminek többet ne adjanak el. Megparancsolom tehát, hogy amikor nemes parancsommal megérkeznek, a jog előírásainak megfelelően nézzetek utána az ügynek. Ha mindaz igaz, amit előadtak, tehát az évente váltakozó emineknek mindig új házat kell építeniük, a leváltott eminek pedig ezeket mindig külső embereknek adják el és ezzel a szegénységet zaklatják és háborgatják, jelöljetek ki egy házhelyet Hatvan várában, ott a panasztevők építsenek fel egyetlen házat az eminek számára, amit azután ők ne adhassanak el másnak. Ha mégis ezt akarnák tenni, akadályozzátok meg. Olyanokat, akik az ügyben illetéktelenek, ne engedjetek beleavatkozni! Az ellenszegülőket csendesítsék le, s ha szükséges, jelentsétek nekünk! Ne engedjétek, hogy e tárgvban újabb panaszra kerüljön sor, és újabb rendeletet kelljen küldenünk. így tudjátok, s nemes kézjegyemnek hitelt adjatok! Kelt az 1047. év szent ramazán havának középső harmadában, a jól védett Buda városában. A hátlapon: Panasz. Bejegyeztetett. Magyarul: Budai vezér levele, arról való, eméngek az számára való házat többet ne csináljanak, annál, az kit csináltak. SZML Török oklevelek gyűjteménye. Jászberény. 32. sz. - Fordítása megjelent: HEGYI Klára: Jászberény török levelei. In: Szolnok Megyei Levéltári Füzetek 11. Szolnok, 1988. 62-63. p. A magyarországi török hódoltságban a legkedvezőbb helyzetben a szultáni birtokokhoz (hászbirtokokhoz) tartozó mezővárosok voltak. Ezeknek török földesura a szultán volt, akitől a lakosok számos kedvezményt, előjogot nyertek. Hosszabb-rövidebb időre szultáni birtok volt Mezőtúr, Tiszavarsany, Fegyvernek, Jászberény illetve a jobban jövedelmező települések. Ezek lakosai vitás, peres ügyekben, igazságtalan adóztatáskor, terheltetéskor gyakran eredményesen kérték a török uralkodó közbenjárását. hán: uralkodó, az Oszmán-házi szultánok cime emin: alacsonyabb rangú pénzügyi tisztviselő 1638. november 8-17. Musztafa egri pasa rendelkezése a jászberényiek panaszával kapcsolatban A jelen irat kiállításának oka a következő: Jászberény városa. Árokszállás és más, azon a vidéken fekvő falvak rájái az egri dívánba jöttek és a következőket adták elő: "A felső vidékekről hajdúk és rabló katonák jönnek hozzánk, a környéken állatainkat őrző pásztorainkra meg a szállásaikra igyekvő szolgafiúkra és a szolgákra támadnak. Éjjelente titkon házainkba lopóznak, zaklatnak minket, élelmünket ellopják, szemünk 62