Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

Itt vámszedés a keresztények idejében soha nem volt, mígnem a török állított fel a palánknál egy vámkereket, s maga szedte a vámot. A városnak a régi királyoktól több kiváltsága van, de ezeket a vészteljes időkben nem gyakorolhatják, közgyűléseiken azonban veres viasszal pecsételnek. A város polgárai megígérték, hogy kiváltságleveleiket a szepesi kamarának bemutatják, a halálos csapások során azonban elnyomta őket a félelem, melyet az egész vidék lakossága sóhajtások között tűr. A törököknek őszi és tavaszi vetésük, valamint árpájuk és kölesük igen sok volt. A kerti szőlőkben a különféle fák és cserjék száma nagy. A törökök a palánk mellett minden kertet felégettek, csupán a távolabbi szőlők maradtak épen. Elhagyott jobbágytelke a városnak - mely megszállható lenne - nincs. A dikát vagy a cenzust a város az egri várhoz mint az őrség járandóságát fizeti meg, de ezt felírni kevésbé tartottuk fontosnak. Befejezve Jászberényben az új naptár szerint 1594. június 30-án Keresztúri Deák Gáspár OL. U. et C. Fasc. 78. No. 6. - Fordítása megjelent: BOTKA János: Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez. In: Szolnok Megyei Levéltári Füzetek 11. Szolnok, 1988. 241-245. p. A jászberényi palánk leltára, melyet a török futása és távozása után keresztúri Deák Gáspár és Horpácsi Gergely ónodi harmincados ellenőrök, a szepesi kamara kiküldöttei írtak össze 1594. május 10-én. A török kiűzésére indított tizenötéves háború (1591-1606) jelentős keresztény hadisikerekkel kezdődött. A törököt a jászberényi palánk kiürítésére kényszerítették, ahol jelentős hadianyag, s jövedelmi források jutottak a támadók kezébe. Utóbb a török mégis biztosítani tudta a hódoltság feletti uralmat. Jászberényt is visszaszerezte, de apaiánk Eger elfoglalása után fokozatosan veszített a jelentőségéből. 1 Az eredetiben téves összeadás miatt 255 db ágyúgolyó szerepel. 2 Profunt = a katonaság kincstári élelmezésénél használt sajátos, hosszúkás barna kenyér. 1621. április 23-május 2. Szúfí Mehmed budai pasa levele a jászberényi kádinak a jászberényi palánkvár építéséről Őnagysága, az igaz törvény letéteményese, az iszlám bíráinak mintaképe, az erény és igaz szó kincsesbányája, mollánk: Jászberény kádija - akinek szaporodjanak erényei! -, a következőket tudatjuk veled: Jászberény rajainak kérésével a következő jelentés és levél érkezett hozzánk: a jászberényi zimmik a felséges hódítás óta a jászberényi palánkvár építésében, javításában és más szükséges munkáiban szolgálnak, a hatvani palánkba soha nem jártak. Most a hatvani szandzsákbég egy embert küldött hozzájuk ezzel az üzenettel: "Feltétlenül szükséges, hogy Hatvanba gyertek várépítési munkára. Ha késlekedtek és nem jöttök, katonákkal megyünk rátok, s biztosak lehettek, hogy keményen megbüntetünk titeket." E zaklatás és önkény miatt a jászberényi palánkban több helyütt elmaradt a javítási és építési munka. Ha a régi renddel ellenkezően nem a jászberényi palánkvár építésére rendelik őket, és a hatvani bég nem hagy fel zaklatásukkal, egészen bizonyosan szét kell futniok. Mindezt megértettük; levelünk érkeztével a következőképpen járjatok el: Minthogy Jászberény városának rájái a felséges hódítás óta a jászberényi palánkvár építésén dolgoznak, továbbra is ennek a szolgálatában álljanak, a hatvani várba nem kötelesek bejárni. Éjjel-nappal a jászberényi palánkot építsék, szolgálatukban ne legyen hiány. Minthogy a nevezett ráják régtől fogva Jászberényben szolgálnak, helytelen őket Hatvanba rendelni; ezért akadályozzátok meg, hogy a 60