Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

1902. február 6. A Szolnoki Művésztelep létesítésére vonatkozó szerződés Haszonkölcsön szerződés. Mely egyrészről Szolnok város közönsége, mint haszonkölcsönbe adó képviseletében Kludik Gyula polgármester, - másrészről pedig a "Szolnoki művészeti egyesület", mint haszonkölcsönbe vevő képviseletében Dr. Kohner Adolf egyesületi művészeti alelnök, és Dr. Kőrösy Lajos egyesületi gazdasági igazgató között következőleg köttetett: 1., Szolnok város közönsége a tulajdonát képező várbeli úgynevezett Szomjas-féle telkekből a felosztásukra vonatkozó térképen 18, 19, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 28, 29 és 30 számokkal jelölt 11 telket egészben, - a 17. 20. 27 és 31 számokkal jelölt 4 telekből pedig tényleg csak a város közönsége tulajdonát képező és birtokában levő területeket festő művészi telep létesítésére a Szolnokon megalakult "Szolnoki művészeti egyesületnek" ingyenes használatába átadja. - 2., Ezen szerződésnek a felettes hatóságok részéről jóváhagyása után a használatba átadás és illetve átvétel azonnal eszközlendő. - 3., A művészeti egyesületnek jogában áll az ezen szerződés szerint használatba adott területen épületeket emelni; fásításokat eszközölni, a most meglevő rozzant istálló épületet átalakítani, vagy akár lebontani is, általán mindazon változtatásokat eszközölni, amiket a művészeti egyesület saját céljaira szükségeseknek és hasznosaknak tart. - 4., A használati idő tartama alatt a használatba átadott terület és azon létesített épületek után járó mindennemű közterhek viselése a művészeti egyesület kötelezettségében áll. - 5., Az itt átengedett terület mindazon időig a művészeti egyesület használatában és birlalásában marad, míg a létesített festő művészeti kolónia, hivatásának megfelelően működni, s a művészeti egyesület esetleg föloszlani nem fog, amikor is az első pontban jelzett, itt használatra átengedett ingatlan ugyanazon állapotban aminőben akkor lesz, a rajta levő építményekkel együtt minden díj nélkül Szolnok város közönségének birtokába és szabad rendelkezésébe vissza száll. - 6., a szerződés kötéssel járó összes költségek a művészeti egyesületet terhelik. - 7., Szerződő felek közötti netaláni per esetére a sommás szóbeli perút és a szolnoki királyi járásbíróság illetékessége köttetik ki. - Mely haszonkölcsön szerződő felek előtt felolvastatott, megmagyaráztatott, és miután azt akaratukkal megegyezőnek kijelentették, azt két tanú jelenlétében sajátkezűleg aláírták. Kelt Szolnokon, 1901 évi november hó 28. Kludik Gyula sk. polgármester. Dr. Kohner Adolf sk. alelnök. Dr. Kőrösy Lajos sk. egyesületi gazdasági igazgató. - Előttünk: Markseid Emil sk. mint tanú. Kiss Ferenc sk. mint tanú. (P. H.) Szolnok, 1902. február 6. Daksz Frigyes városi kiadó SZML Alispáni ir. XII. 11/1901. sz. Szolnok legnevezetesebb kulturális intézménye, a Szolnoki Művésztelep története a XIX. század közepére vezethető vissza. August von Pettenkofen osztrák katonatiszt, az 1849-es szolnoki csata résztvevője figyelt fel először a táj szépségeire és később rendszeresen ellátogatott a Tisza-parti városba. Hatására más, neves művészek is felkeresték nyaranta Szolnokot. Elhelyezésükre és a folyamatos alkotási lehetőség biztosítására a XX. század elejére szükségessé vált egy művészi kolónia felépítése. 1901-ben a művésztelep megszervezésére létrehozták a Szolnoki Művészeti Egyesületet, egy évvel később pedig megnyitották a két pavilonból álló, hat-hat műtermes lakásnak helyet adó művésztelepet. A Szolnoki Művésztelep létrehozásában kiemelkedő szerepet töltött be Lippich Gusztáv főispán és Kohner Adolf földbirtokos, Szolnok város képviselőtestülete közel 10 holdas telket adott ingyenesen a művészeti egyesület használatába a kolónia felépítéséhez. 184