Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)
1903. Julius 1. Jászberény, Szolnok, Mezőtúr, Túrkeve városok pecsétjének és címerének leírása A nevezett városoknak az országos községi törzskönyvbizottság útján hozzám felterjesztett czímeres pecsétlenyomatait a következő észrevételek közlése mellett küldöm vissza. 1. Jászberény város jelenlegi pecsétje mely a híres jászkürtöt, a Lehel kürtjét sisakdíszül pedig kettős keresztet tartó pánczélos kart tüntet fel, nem ősi czímere a városnak. Az Országos Levéltárban ugyanis 1558-ból és 1668-ból Jászberénynek olyan pecsétjeit sikerült föltalálni, amelyen csakis egy egyszerű nem kettős keresztet tartó pánczélos kar látszik, sőt ami a legfontosabb a pecsét köriratában határozottan minuskulás betűk ismerhetők fel, melyeknek alapján a pecsét eredetét a XV. századra vihetjük vissza. Gyárfás Istvánnak a Jászkunság monográfusának, a "Századok" 1874 évfolyamának 720 és köv. lapján közzétett fejtegetései szerint a Lehel kürtje csakis jóval később került Jászberény czímerébe. Legelső nyomatát egy 1671-ben kelt levél pecsétjén fedezte fel, de ott is még mindig a pánczélos kar keresztje a fő, csupán a kereszt bal szárára van a kürt a fülénél fogva felfüggesztve. Hogy a város pecsétjének jelenlegi alakja mikor jött létre adatok hiányában itt meg nem állapítható. Hívja fel tehát a várost, hogy ezen pecsétjének eredetét illetőleg levéltárában kutatást eszközöljön, s arról jelentést tegyen, és azután a felkutatott adatok s a beküldött czímerleírás és pecsétlenyomat alapján új pecsétalakban, a színeknek heraldikai jelzésével s megfelelő körirattal, amelybe az 1902 év, mint a város nevének törzskönyvezési éve is felveendő, szakértő által két példányban rajzoltassa meg. 2. Szolnok város jelenlegi pecsétjének eredete az Országos Levéltárban feltalált adatok alapján, csakis 1761-ig vihető vissza, minthogy még 1717-ben Szolnok városa olyan pecsétet használ, amelyen csak a jobbágyközségi pecséteknek ismert jelvényei az ekevas és 3 búzakalász láthatók, bár nincs kizárva annak lehetősége sőt valószínűsége sem, hogy a város azelőtt más, a városi mivoltának megfelelőbb pecsétet használt; de ennek nyomozása eredményre alig vezethetne, mivel a Szolnokra vonatkozó levéltári adatok ott a török világban úgyis elpusztultak. Lehetséges különben hogy a hagyomány a jelenlegi czímerben valami módon éppen a város ősi czímerét tartotta fönn. A beküldött pecsétlenyomatok bizonyosan kék mezőben egy fiait vérével tápláló vesszőből font fészkében álló természetes színű pelikánt ábrázolnak. Csak egyetlen különössége van a czímernek t. i. a koronába dugott kard, oly módon, hogy annak hegye a pajzsra is lenyúlik. Ez ugyan merőben szokatlan, de mivel semmiféle heraldikai szabályt nem sért, meghagyható mindössze a kard különösen a markolata határozottabban ábrázolandó. Hívja fel tehát a várost, hogy új pecsétjét a mondottak alapján pecsétalakban a színeknek heraldikai jelzésével s megfelelő körirattal amelybe az 1902 év, mint a város nevének törzskönyvezési éve is felveendő, szakértő által két példányban rajzoltassa meg. 3. Mezőtúr városának az Országos Levéltárban mindössze csak egy kiadványát sikerült föltalálni 1688-ból, de azon a pecsét már ki nem vehető. A "Századok" 1869. évfolyamának 271. lapján azonban a város levéltárából egy 1688 évi pecsétlenyomat van ismertetve, amely 1617-ből származik, és az ismertetés szerint, állítólag egy "virágcserepet ábrázol, amelyből öt nagylevelű tulipán forma virág nő, és emelkedik ki". A most bemutatott pecsétek közül, a pecsétviaszba nyomott szintén az 1617-es év számot viseli, de bizonnyal csak az 1617. évi régi pecsét emlékére, mert a betűk után ítélve maga a pecsétnyomó a XIX-ik századból származik. Az ezen, valamint az 1861. évi bélyegzőn látható czímer, a "Századok"-ban leírt czímertől abban különbözik, hogy ezen virágcserépnek vagy tulipánnak semmi nyoma; öt nagy levél féle látható ugyan rajtuk, de az azokból középen kiemelkedő virág csakis rózsa lehet. Voltaképpeni czímer helyes megállapítása végett tehát hívja fel a várost, hogy mindenek előtt pecsétjének eredetét illetőleg saját levéltárában kutatást eszközöljön s arról jelentést tegyen, - a birtokában esetleg meglévő régibb pecsétnyomókról lenyomatokat készítsen, vagy olyan régi iratokat mutasson be, amelyeken a városnak a mostanitól eltérő pecsétlenyomatai jól kivehetők, és azután mindezen felkutatott adatok alapján a most készítendő új pecsétjét pecsétalakban a színek pontos 185
