Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)
1901. április 12. Rendőrkapitányi jelentés szociáldemokrata népgyűlés megtartásáról Tekintetes Polgármester Úr! A vármegye Nagyságos Alispánjának 8538/1901. k. i. sz. alatt kelt és 1804/1901. k. i. sz. alatt áttett leiratára vonatkozólag következőkben van szerencsém jelentésemet megtenni: A f. évi február 27-én Rácz Imre és társai itteni lakosok hozzám beadott kérvényükben az iránt folyamodtak, hogy általuk március 10-én délután tartani szándékolt munkás népgyűlést a kérvény aláíróinak felelőssége mellett engedélyezzem. A gyűlés tárgyául "a munkások és kis gazdák helyzete és mit akar a szocziál demokratia" tűzetett ki napirendre Tatár Dezső budapesti lakos szónoklata mellett, és miután előzőleg akként nyilatkoztak, hogy a gyűlés tartása által céljuk nem a társadalmi rend megbolygatása, nem is a gazda-közönség elleni izgatás, avagy a munkás osztály lazítása, hanem a munkásnép helyzetének mikénti javítását, e végből való szervezkedést és az országos szociáldemokrata párthoz való csatlakozást célozzák: - a gyűlés tartására az engedélyt megadtam és pedig azért is, mert eddigelé oly mozgalmat, mely a közbékét és nyugalmat, vagy e lakosság különböző rétegeinek érdekét veszélyeztette volna, avagy komoly aggodalmat keltett volna, nem észleltem, sem a különböző rendű és sorsú egyénekkel való érintkezéseimben nem tapasztaltam. Az engedélyezett gyűlésen, mint fentebb jeleztem, Tatár Dezső tartott beszédet, mely azonban két óra hosszáig nem tartott, s beszédében a gazda közönség ellen nem izgatott, hanem arról beszélt, hogy a gazdák nagy része is tönkremegy és koldusbotra jut, másrészt pedig a munkásnép érdekében a szociáldemokrata párt szervezkedését hangsúlyozta azon indokból, hogy a jelenlegi politikai pártok között a parlamentben az is képviselve legyen, miként a Német- és Franciaországban van mivel az ez idő szerinti itteni pártoktól az ő programjuk megvalósítva nem lesz. Hogy pedig személyes jelenlétemben az állítólagos izgató beszéd tartama alatt figyelmeztetés és többek által való felkérés daczára közbe nem léptem, hanem a leglázítóbb beszédnek szabad folyást engedtem, az teljesen valótlan, mert azt a más felszólítása nélkül magamtól is bizonyára megtettem volna. Ami pedig a gyűlés lefolyását illeti, az a lehető legpéldásabb rendben, minden tüntetés és izgalom nélkül folyt le, a nélkül, hogy a jelen voltak higgadt és nyugodt magatartásán a szónok beszéde változást idézett volna elő. Végül tisztelettel jelezni kívánom azt is, hogy az e helyütt szocialisták hírében álló egyének az aratási és egész cséplési időre hivatalom előtt már jobbára elszerződtek, s az aratási szerződések kötése a szociális eszméktől távol álló más munkásokkal is folyamatban van, a nélkül, hogy a tartott népgyűlés káros hatása akár a mezei munkára való elszerződéseknél, akár a tavaszi munkára való vállalkozásnál, avagy a jelen időszakban szokásos munkabér és napszám tekintetében legkevésbé is észlelhető volna és hogy a munkaadó gazdaközönséggel szemben a munkások fokozottabb igényeket támasztani igyekeznének. KeltTúrkevén 1901. Április 12. Stengeny rkapitány SZML Munkásmozgalmi Gyűjtemény, Túrkeve közig. ir. VI. 140/1901. sz. Túrkevén a Magyarországi Szociáldemokrata Párt legeredményesebb vidéki szervezete működött a XIX-XX. század fordulóján. Rácz Imre túrkevei lakos tagja volt a párt országos 11 tagú végrehajtó bizottságának és a túrkevei küldöttek rendszeresen részt vettek a szociáldemokraták által rendezett kongresszusokon és országos értekezleteken. A radikális programú Várkonyi-párt a jászkun településeken nem tudott teret hódítani. A XX. század első éveiben a Nagykunságban inkább a Mezőfi által szervezett USZP terjeszkedett sikeresen, melynek programjával a vidék elszegényedett, de kisbirtokos szemléletét továbbra is megőrző parasztsága azonosulni tudott. 183
