Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

Szolnok városa a szabadságharc idején fontos szerepet kapott. 1849 márciusában itt zajlott le a szolnoki ütközet, amely a tiszai főhadszintér első jelentős magyar sikere volt. 1849 márciusának első napjaiban osztrák csapatok szállták meg Szolnokot. Damjanich hadosztálya Cibakháza környékén átkelt a Tiszán, majd Tószeg irányából megközelítette Szolnokot. Március 5-én Vécsey támadása késett, így Damjanich egyedül indított támadást az Újvárosi iskola és az indóház környékén. A császári csapatokat észak felé szorították a városon keresztül. Közben megérkezett Vécsey hadosztálya és visszaverte az Abony felől támadó Ottinger dandárt. A magyarok a menekülő császáriakat a malomzugi Zagyva-híd irányában üldözték. 1849. március 28. Szózat a Jász-Kunokhoz Az ország hadseregének huszárokra van szüksége. Síkság a magyar huszár termő földe. Kedves hazája az áldás dús Jász Kunság. És a Jász-Kúnság virágzó fiai nem született lovagok csupán, de ereikben dicső ősök vére is foly, kik nemzetünknek már századok előtti szabadság harcaiba hervadhatatlan babért hagyának unokáiknak örökségül Bocskay és Rákóczyak idejéből. És a babérnak leg tündöklőbb levele az, mellyen letörölhetetlen betűkkel írva áll: hogy a tiszta ősvérű Jász-Kúnok szép sík hazája annyi ezer vész között meg állott, s rajta nép él, mely tiszta magyar, és egyik fenn tartó oszlopa Nemzetének,- amiként megtartója volt ősapja földének, szabadságának. Anyátok, német rablók dúlásai alatt nyögő elárvult édes hazátok síró szava hív fel benneteket hős ősöknek romlatlan szüvű unokái. A síró anya közelgő diadal ünnepében részt venni hív fel benneteket. És hiszi, miképp ezredével sietendetek szabadsági harcosok kürtötök és lobogóitok alá, a lobogók alá, mellyek alatt társaitok már a csata terén állanak. Ti tudjátok, ti ereztétek, mit tesz a zsarnok németet uralni. Ti öszve zúztátok ez uralomnak utált bilintseit akkor, midőn a hűtlen uralkodó a német rendnek adott el portékaként benneteket. Harcra keltetek ellene, Rákóczi Ferenc alatt, - megfenyítettétek -, és megszabadítottátok Zádor János szent halmát, mely sok más ősötök szent hamvait fedi. Most a német szentségtelen rabló kézzel mindünknek ezred éves szent földe után nyújtja ki kezét, - s elkáromlá, hogy kiirt bennünket e földről. Az Árpád és Lehelek földéről. Ti ezt még kevésbé fogjátok tűrni. Lássa tehát, ti virágai az ősmagyarságnak, siessetek társaitokhoz, megásni sírját ellenségünknek, és megülni felette a temetkezési tort. És megülni nemzetünk függetlenségének nagy ünnepét, - mellvért áldozatul annyi hű véretek folyt, és maiglan is foly. Kelt a tisza-füredi táborban Mártius 28-án 849. a Honvédelmi Bizottmány Elnöke Kossuth Lajos OL 1848/49-es Minisztérium L.t. H-132. Jászkun Kerület. 5. tétel. 55-1849. 1849 március végén a kápolnai csatavesztést követően a Dembinskivel elégedetlen tisztek - köztük Görgei -föllázadtak ellene, s a katonák is fölmondták az engedelmességet. A lázadás miatt Kossuth Tiszafüredre érkezett, s a tisztekkel való tárgyalás után jóváhagyta Dembinski lemondatását és Vetter Antalt nevezte ki fővezérré. A tiszafüredi táborból intézte hatásos szózatát a jászkunokhoz, melyben huszárok kiállítására szólítja fel őket. 144