Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

1849. december 15. Kiss Pál honvédtábornok halálos ítélete ÍTÉLET, amelyet Haynau báró császári-királyi táborszernagy és hadseregfőparancsnok őexcellenciájának rendelkezésére megalakult teljes haditörvényszék egyhangúlag hozott. Kiss Pál Magyarországon, a Bihar megyei Diószegen született, 39 éves, görög nem egyesült vallású, nőtlen, cs.kir. százados a Mihály nagyherceg 37. sorgyalogezredében, tábornok a felkelő hadseregben és a péterváradi erőd parancsnoka, aki az ellene lefolytatott bírósági vizsgálat során a törvényesen emelt tényállás mellett beismerte, hogy őfelsége a császár október 3-án ismereteit manifesztumát figyelmen kívül hagyta. Amikor meggyőződött arról, hogy Magyarország törvénytelen útra került, sőt még a debreceni konvent által 1849. április 14-én kimondott trónfosztás és a köztársaság bevezetése után ahelyett, hogy visszatért volna kötelezettségére, a lázadó seregben maradt. Elfogadta előléptetését tábornokká és kinevezését erődparancsnokká, elfogadta és viselte a kitüntetéseket, s erődparancsnoki minőségében 1849. június 12-én a cs.kir. déli hadsereg támadásakor Újvidéket lövette és annak lerombolására parancsot adott. Hazaárulásban való részvétel bűntettéért az 5. hadicikk és a Mária Terézia féle bűnvádi perrendtartás 61. cikkelye, valamint őfelsége a császár 1848. október 3-i és 20-i manifesztuma, őexcellenciájának Haynau báró táborszernagynak és hadseregfőparancsnoknak 1849. július 1-i és 2-i proklamációja alapján Kiss Pál császári-királyi századosi rangjától való megfosztásra, és összes, bárhol található vagyonának elkobzása mellett kötél általi halállal büntetendő. Pétervárad, 1849. december 15-én Dervent őrnagy, Fritz. elnök törzshadbíró Hadtörténelmi levéltár. Abszolutizmuskori iratok. Cs.k. III. Hadsereg parancsnokság, Justiz Section. 1849. 11/17. IV. Urtheil. Eredeti, német nyelvű tisztázat. CSEH Géza fordítása. A szabadságharc bukását véres megtorlás követte Magyarországon. Haditörvényszék elé állították a péterváradi vár parancsnokát Kiss Pál tábornokot is. A diószegi származású Kiss Pál a császári sereg tisztjeként csatlakozott a szabadságharchoz, amelyben végig nagy bátorsággal vett részt. A tavaszi hadjárat csatáiban Damjanich és Leiningen mellett harcolt és több katonai kitüntetést kapott. Kossuth 1849. április 14-én tábornokká és a péterváradi vár parancsnokává nevezte ki. Kiss Pál a reménytelenné vált helyzetben 1849. szeptember 7-én adta át a várat a császári csapatoknak. A hadbíróság előbb halálra, majd 10 évi sáncmunkára ítélte, de Gyulay Ferenc osztrák hadügyminiszter közbenjárására Ferenc József rendkívüli kegyelemben részesítette. Az 1850-es évektől Tiszafüreden élt, ahol 1867-ben halt meg. Emlékét múzeum, iskola, utca, a temetőben pedig emlékmű őrzi. 1863. Adatok a túrkevei egyház és iskola történetéből Turkeve a' 17

k század' vége felé elpusztult állapotban volt ugyan, de volt itt már az előtt is a' reformátusoknak ekklézsiájok, és voltak prédikátoraik is; nevezetesen már az 1605* év' táján Czeglédi Nyíró János nevű volt a' prédikátor, [...] - Majd későbben 1680-ban [...] Budai Bálint nevű lelkészről emlékezik. 1681-ben már szabad vallásgyakorlattal bírtak a' túrkevei reformátusok, á 145