Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)
A koalíciós évek és az egypártrendszer időszaka Az óriási mértékű háborús pusztulás, a gazdaság teljes működésképtelenné válása és az idegen megszállás szinte elviselhetetlen terhei ellenére a lakosság hihetetlen akaraterejének és kitartásának köszönhetően megkezdődött az élet normalizálódása, majd az ország újjáépítése. A földreform végrehajtásában, az ipari és mezőgazdasági termelés beindításában, a közigazgatás, az egészségügy és az oktatásügy megszervezésében elért sikereket, mint a dokumentumokból is kitűnik, beárnyékolta a fokozódó politikai nyomás és a demokrácia szűkítésére irányuló törekvés. A kékcédulás szavazások és sok más visszaélés, presszió ellenére Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1947-ben is a Független Kisgazdapárt ért el relatív, Jászberényben és a Jászsági felsőjárásban abszolút választási győzelmet. Mivel más megyék választási eredményeit a dokumentumkötet nem ismerteti, megjegyezzük, hogy 1947-ben Jász-Nagykun-Szolnok megyén kívül már csak Pest-PilisSolt-Kiskun-megye tudott több-kevesebb sikerrel ellenállni a Kommunista Párt "szalámi taktikájának" és országosan is csupán ebben a két megyében végzett első helyen a Kisgazdapárt. Ám a választási eredmény számai ekkor már nem sokat számítottak, mert 1948-ban megtörtént a hatalomátvétel, s országosan és helyi szinten is valamennyi kulcspozíció a Szovjetunió támogatását élvező MKP, illetve MDP kezébe került. Törekedtünk arra, hogy 1948-ig az ország demokratikus átalakulásának reményt keltő egyes megyei mozzanatait jelenítsük meg, bemutatva a szovjet befolyást tükröző intézkedéseket is. 1948-tól az MKP, illetve MDP totális uralomra törésének illusztrálása volt a fő célunk, amely a gazdasági és társadalmi élet minden területén érvényesült, miközben a magyar történelemben példátlan személyi kultusszal párosult. Kiemelten foglalkoztunk az 1956-os forradalmi időszakkal, melynek forrásai közül valószínűleg a szolnoki egyetemi karral kapcsolatos iratok tarthatnak számot a legnagyobb érdeklődésre. Jórészt feledésbe merült ugyanis, hogy 1952-től 1957-ig Szolnokon közlekedésműszaki egyetem működött, amelynek hallgatósága 1956-ban a forradalom egyedüli radikális erejét jelentette a megyeszékhelyen. 1957-től az egypárti diktatúra konszolidáltabb viszonyainak bemutatása során a jelentősebb politikai eseményekre, gazdasági, társadalmi változásokra utaltunk elsősorban, nem elhallgatva ezekben az állampárt, az MSZMP meghatározó szerepét. Az utolsó közölt forrás, az 1990. évi országgyűlési választás jelöltállításaira vonatkozó dokumentum a korszak végét kívánja jelezni, amely után új politikai rendszer született, amikor folytatódott és immár teljesen szabadon kibontakozhatott az 1940-es évek második felében abbamaradt demokratikus fejlődés. A múlt értékeinek és az iratokban felhalmozott ismereteknek megőrzése, megismertetése, a hagyományok ápolása minden generációnak kötelessége. Azt reméljük, hogy ez a dokumentumkötet is segít abban, hogy az olvasók jobban megismerhessék szűkebb pátriájuk történetét, az ezen a tájon egykor élt emberek gondolkodását, életét, s közelmúltunk ma már történelminek nevezhető eseményeit. 10
