Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

ben visszatért Magyarországra és a szolnoki MÁV-műhelyben helyezkedett el. Elnöke volt az Általános Munkásképző Egylet szolnoki szervezetének és a szociáldemokrata párt végrehajtó bizottságának, ahonnan azonban hamarosan kizárták szélsőséges nézetei miatt. 1926-ban visszatért a Szovjetunióba, ahol üzemvezető, párttitkár és szakmunkás oktatói állásokat töltött be.

46 ÚRI SZABÓ JÓZSEF (MAROSVÁSÁRHELY, 1873. — SZOLNOK, 1953.) Fűrésztelepi munkás, a szolnoki munkásmozgalom alakja. Marosvásárhelyen szerzett asztalos segédlevelet, majd a szolnoki fűrésztelepen helyezkedett el. Szolnokon lépettbe a szociáldemokrata pártba és a földmunkásszövetségbe. 1912től ő őrizte a fűrésztelepi munkások zászlaját. 1925-ben csatlakozott az MSZMPhez. Egy évvel később a fűrésztelepről elbocsátották és ettől kezdve építkezéseken dolgozott. A kommunista pártba 1945 után lépett be. Egyetlen érdeme, melyért utcanévvel örökítették meg a nevét, hogy 1944-ben a fűrésztelepi vörös zászlóval várta a Szolnokra bevonuló szovjet csapatokat.

47 VAJDA JÁNOS (PEST, 1827. — BUDAPEST, 1897.) A XIX. század második felének jelentős költője, publicista. Középiskolai tanulmányait Székesfehérvárott és Pesten végezte. Első verse 1844-ben jelent meg. Az iskolából megszökött, vándorszínész, nevelő, majd tisztviselő lett. Részt vett az 1848-49-i szabadságharcban, ezért Világos után besorozták az osztrák hadseregbe. Költészetében a magány és a mély fájdalom jelentkezik, de kiérződik a népi és nemzeti felemelkedés vágya is. Az ú.n. Gina-versek reménytelen szerelmének emlékeit örökítették meg. VAK BOTTYÁN, BOTTYÁN JÁNOS (?, 1643. — LŐRINCKÁTA, 1709.) Kuruc generális, a Rákóczi szabadságharc neves hadvezére. Kisnemesi családból származott. Végvári vitézként a török elleni harcokban vesztette el fél szemét. 1685-ben sikerrel védte meg Esztergom várát az ostromló törökökkel szemben. Kitüntette magát a délvidéki várak visszafoglalásakor is. A Rákóczi-szabadságharchoz 1704-ben csatlakozott. 1705-ben elfoglalta a Dunántúl nagy részét, melyet 1707-ben sikeresen megvédett a császáriak támadásától. Katonai tehetsége, hősiessége és példamutatása alakját már életében legendássá tette. VAS GEREBEN (FÜRGÉD, 1823. — BÉCS, 1868.) Az 1850-es 60-as évek népszerű regényírója. Veszprémben és Pécsett tanult, de az iskolából kicsapták, és gazdasági gyakornok lett egy dunántúli birtokon. Később jogi tanulmányokat folytatott és 1847-ben ügyvédi vizsgát tett. Az ügyvédi pályát azonban rövidesen otthagyta és az irodalomnak szentelte életét. A szabadságharc idején Arany Jánossal együtt a „Nép barátja" című lap szerkesztője volt. Világos után rövid időre börtönbe zárták, de később sorra jelentette meg regényeit és novelláit. VASVÁRI PÁL (TISZABÜD, 1826. — MARISÉ, 1849.) Filozófus, történész, a márciusi ifjak egyik vezére. Középiskoláit Nagykárolyban, az egyetemet Pesten végezte. 1847-ben a Teleki Blanka által alapított nevelőintézet tanára lett. A radikális egyetemi ifjúság az ú.n. Pilvax-kör egyik vezéralakja172