Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

nemzeti harc élményével. Szerelmes verseit Losonczi Annához írta, akit énekeiben Júliának nevezett. A végvári életről hazafias énekeket írt, de a vallásos lírának is mestere volt. BALÁZS BÉLA (SZEGED, 1884. — BUDAPEST, 1949.) Költő, író és esztéta. A „Holnap", majd a „Nyugat" munkatársa. Pályája kezdetén a polgári baloldalhoz tartozott. 1919-ben a színházügyek egyik irányítója, ezért a Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült. 1919 és 1945 között Bécsben, Berlinben, majd a Szovjetunióban élt. Filmesztétikai műveket, verseket, drámákat, regényeket és novellákat írt. A II. világháború után készült a „Valahol Európában" című filmje, mely világsikerű alkotás. BALOG ÁDÁM, BÉRI (VAS VÁRMEGYE, 1665 KÖRÜL — BUDA, 1711.) Kuruc brigadéros, dunántúli középbirtokos nemes. Fiatal korában részt vett a török elleni felszabadító hadjáratban. 1700-ban Vas vármegyében főszolgabíró lett. 1704-ben Rákóczi seregéhez csatlakozott. Mindvégig a Dunántúlon harcolt. 1706ban, mint parancsnok Győrvárnál, 1708-ban pedig Kölesdnél tüntette ki magát. 1710-ben Szekszárd környékén a császáriak fogságába esett, akik halálra ítélték és kivégezték. DR. BALOGH BÉLA (KASSA, 1890. — DEBRECEN, 1947.) 1914-ben Budapesten természetrajz-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. 1914 és 1918 között a harctéren teljesített katonai szolgálatot. 1918 novemberétől a szolnoki felsőkereskedelmi, 1919 januárjától a Verseghy Ferenc Gimnázium tanára. Több magyar és külföldi antropológiai és földrajzi társaság tagja, 1934-től Szolnok város közkönyvtárának és múzeumának vezetője. Az 1930-as években a debreceni egyetem magántanára, majd 1941-től az egyetem embertani tanszékének vezetője. Nemzetközileg is elismert gazdaságföldrajzi és antropológiai tudományos munkásságot fejtett ki.

2 DR. BALOGH KÁLMÁN (SZOLNOK, 1835. — BUDAPEST, 1888.) Fiziológus, farmológus, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1859-ben a pesti egyetemen szerzett orvosi oklevelet. Előbb kolozsvári, majd budapesti egyetemi tanár. A kórszövettan kutatásának és oktatásának hazai úttörője. A magyarországi kísérletes gyógyszertan megalapítója. A sejtkórtannak és Pasteur tanításainak hazai ismertetője. Bakteriológiai és rákkal kapcsolatos kutatásokat végzett. Az egyetemi oktatás fejlesztésében jelentős érdemeket szerzett. Szülőháza a róla elnevezett utcában áll. BAROSS GÁBOR (PRUZSINA, 1848. — BUDAPEST, 1892.) A dualizmus korszakának egyik kiemelkedő gazdaságpolitikusa, Tisza Kálmán és a Szabadelvű Párt híve. 1883-tól közlekedésügyi államtitkár, 1886-tól 1892-ig miniszter. Nevéhez fűződik a vasútvonalak nagy részének államosítása, a vasúti díjszabás megteremtése, a postatakarépénztár megalapítása, a posta és a táviroda egyesítése, a Vaskapu szabályozása és fiumei kikötő kiépítése. A Magyarország kereskedelmének, iparának és gazdasági életének fejlesztésében kimagasló érdemeket szerzett. 127