Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

Magyarország miniszterelnöke. Az 1956-os magyar forradalom vezető politikusa­ként tartják számon, melynek leverése után halálra ítélték és kivégezték. NAGY LAJOS (APOSTAG, 1883. — BUDAPEST, 1954.) író, újságíró, neves novellista. A budapesti egyetemen jogot hallgatott. 1906-ban Abaújszántón szolgabíró, később a Munkásbiztosító Intézet tisztviselője. 1918-tól a „Bolond Istók" című szatirikus lapot szerkesztette. 1922 és 1929 között a Nyugat főmunkatársa. Bár a kommunista pártba csak 1945-ben lépett be, az illegális mozgalommal már a 30-as években kapcsolatban állt. 1932-ben Kassák Szociofotó kiállításával kapcsolatosan néhány napig Szolnokon tartózkodott. Mint a szociog­rafikus faluábrázolás kezdeményezője, hatással volt a népi írók munkásságára. NAGYSÁNDOR JÓZSEF (NAGYVÁRAD, 1804. —ARAD, 1849.) Honvédtábornok, aradi vértanú. 1823-tól a császári hadseregben harcolt. 1849 januárjában alezredesként Pancsova környékén harcolt, a tavaszi hadjárat idején pedig Damjanich seregében az egyik lovasdandár parancsnoka. Részt vett 1849. március 5-én a szolnoki csatában is. Buda ostromakor már tábornok. 1849 nyarán igyekezett az orosz és osztrák hadsereg előnyomulását megakadályozni, de Debrecennél csatát vesztett a túlerővel szemben. A világosi fegyverletétel után tábornok társaival együtt október 6-án Aradon kivégezték. OROSZ GYÖRGY (NAGYKÁROLY, 1880. — ?, ) 1899-ben a nagykárolyi gimnáziumban fejezte be középiskolai tanulmányait, majd 1912-ben a magyar-latin szakos tanári diploma megszerzése után a nagysze­beni gimnáziumban kezdett tanítani. Még ugyanebben az évben a szolnoki gimnáziumba helyezték át. A Tanácsköztársaság idején a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye művelődési biztosa és tagja volt a szolnoki munkástanácsnak is. A fehérterror elől állását elhagyva emigrációba kényszerült. A Csehszlovákiához csatolt Beregszászon tanított, ahol a kommunista párt helyi szervezetének vezető­ségi tagja volt. 1945 után az MKP sátoraljaújhelyi szervezetének és a helyi nemzeti bizottságnak lett az elnöke. 31 ÖRKÉNY ISTVÁN (BUDAPEST, 1912. — BUDAPEST, 1979.) író, eredeti foglalkozása vegyészmérnök. Fiatal íróként a „Szép Szó" című folyóiratban jelentette meg novelláit. A II. világháborúban szovjet hadifogságba került, mely műveinek rendszeresen visszatérő témája. Humora, groteszk látás­módja főként egyperces novelláinak műfajában tűnik ki. Drámáival jelentős színpadi sikereket aratott (Tóték, Macskajáték). PAÁL LÁSZLÓ (ZÁM, 1846. — CHARENTON, FRANCIAORSZÁG, 1879.) A XIX. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakja. Középiskoláit Aradon végezte. 1864-től a bécsi akadémián tanult. 1869-től Németországban és Hollandiában, 1872-től Franciaországban élt. 1873-ban az „Erdei út" című képével a bécsi világkiállításon díjat nyert. Művészetére Munkácsy Mihály festészete mellett a holland és francia irányzatok hatottak erősen. Szívesen festett erdei tájakat, melyek misztikus hangulatot árasztottak. Elmegyógyintézetben fejezte be életét. 159

Next

/
Oldalképek
Tartalom