Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

PALLA ISTVÁN (SZOLNOK, 1881. — SZOLNOK, 1957.) Munkásmozgalmi személyiség, eredetileg fűrésztelepi munkás. 1898-ban lépett be a Szociáldemokrata Pártba és a Famunkás Szakszervezetbe. 1918 decemberében alapító tagja volt a KMP szolnoki szervezetének. 1921-ben az újjáalakult szolnoki földmunkás szakszervezet vezetőségi tagja. 1925-ben kizárták a szociáldemokrata pártból, de még ugyanebben az évben az MSZMP szolnoki szervezetének alapító tagja lett. Az 1930-as években több fűrésztelepi sztrájk szervezésében vett részt. 1944 végén az MKP szolnoki szervezetének létrehozásában jelentős szerepe volt. Nyugdíjazásáig a fatelepen dolgozott.

32 PÁLFY JÁNOS (SZEGED, 1881. — ABONY, 1920.) Nyomdász, a szolnoki direktórium tagja 1919-ben. Az I. világháború előtt Szolnokon vállalt munkát. Itt került kapcsolatba a szociáldemokrata párttal, amelynek 1918-ban városi titkára volt. Háborúellenes tüntetéseket szervezett, majd 1918 novemberében a szolnoki nemzeti tanács tagja, a munkástanácsnak pedig elnöke lett. Szociáldemokrata meggyőződése mellett mindvégig kitartott. A KMP-be nem lépett be. A Tanácsköztársaság idején a városi direktórium egyik tagja volt. Bár a kommün bukása után a bíróság a vád alól felmentette, a fehér különítményesek elhurcolták és társaival együtt az abonyi Vigyázó-kastélyban meggyilkolták.

33 PÁZMÁNY PÉTER (NAGYVÁRAD, 1570. — POZSONY, 1637.) író, esztergomi érsek és bíboros, a magyarországi ellenreformáció vezéralakja. Bár protestáns családból származott, ifjú korában áttért a katolikus hitre és belépett a jezsuita rendbe. Kolozsvárott, Krakkóban, Bécsben és Rómában tanult. Előbb túróci prépost, majd esztergomi érsek lett, végül 1629-ben elnyerte a bíborosi címet. 1623-ban Bécsben papneveldét, 1635-ben Nagyszombatban egyetemet és számos más helyen katolikus iskolákat alapított. A protestantizmus elleni vitairatai és prédikációi kiemelkedő szerepet játszottak a magyar irodalmi nyelv megteremtésében. PERCZEL MÓR (BONYHÁD, 1811. — BONYHÁD, 1899.) Honvédtábornok. A liberális Tolna megyei nemesek radikális szárnyához tartozott az 1840-es években. 1843-ban országgyűlési követté választották. 1848-ban Buda országgyűlési képviselője. A honvédség kormánybiztosaként jelentős része volt a pákozdi győzelemben. 1848 októberétől tábornok. 1849. január 22-én Szolnoknál megütközött az osztrákokkal és azokat Cegléden túlra űzte. A tavaszi hadjárat idején számos hadisikert aratott. Világos után Törökországban, majd Angliában élt. 1867-ben történt hazatérése után Deák Ferenc híve lett, az 1870-es években pedig a balközép országgyűlési képviselője. PÓLYA TIBOR (SZOLNOK, 1886. — SZOLNOK, 1937.) Festő, grafikus. Tanulmányait Budapesten, Szolnokon és Párizsban végezte. 1912től 1919-ig a kecskeméti művésztelep tagja volt. Festményei mellett jellegzetes karikatúrákat, könyvcímlap és plakátterveket készített. 1925-ben és 1928-ban az USA-ban járt, majd a Kossuth-szobor leleplezése alkalmából Cleveland-be utazó 160