Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

DR. KREUTZER EERENC (SZOLNOK, 1832. — BUDAPEST, 1908.) Orvos, szülész-nőgyógyász. Bécsben és Pesten végzett egyetemi tanulmányai után orvosi oklevelet szerzett, majd Semmelweis klinikáján, mint tanársegéd, 4 évet töltött. Ezután hazaköltözött szülővárosába és itt folytatott orvosi gyakorlatot. Előbb városi tisztiorvos volt, később pedig magánorvosként működött. Vagyonából 50 ezer koronát a szolnoki gimnázium ösztöndíj alapítványára, 30 ezer koronát a polgári leányiskolára hagyott végrendeletileg. 70 ezer koronát pedig a szegényház építésére adományozott.

27 KRÚDY GYULA (NYÍREGYHÁZA, 1878. — BUDAPEST, 1933.) író, hírlapíró. Iskolái elvégzése után Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. 1896-tól Budapesten több neves lap munkatársa. Önvallomásszerű líraisággal telítődött írásaiban a Felvidék, a Nyírség és Budapest századvégi hangulatát és figuráit jeleníti meg. Krúdy a XX. századi magyar irodalom magányosának számított, mivel az írócsoportoktól mindig távol tartotta maga. írói munkásságában a késői romantika, az impresszionizmus és a realizmus ötvöződik. Legismertebb művei a Szinbád című novellisztikus visszaemlékezései. KULICH GYULA (BÉKÉSCSABA, 1914. — DACHAU, 1944.) Szabósegéd, az illegális kommunista ifjúsági mozgalom egyik vezetője. 1932-ben kapcsolódott be a mozgalomba. A KIMSZ budapesti XVIII. kerületi csoportjában tevékenykedett, szrájkokat és tüntetéseket szervezett. 1938-ban az Országos Ifjúsági Bizottság titkára és a KMP vezetőségi tagja lett. A szociáldemokrata munkások között kommunista sejteket hozott létre. 1940-ben 8 évi börtönbüntetésre ítélték. 1944-ben Németországba hurcolták, ahol koncentrációs táborban halt meg. KUN BÉLA (SZILÁGYCSEHI, 1886. — SZOVJETUNIÓ, 1939) A munkásmozgalom kiemelkedő jelentőségű alakja, eredetileg újságíró. Középiskoláit Kolozsvárott és Zilahon végezte. Egyetemi tanulmányait abbahagyva újságíró lett, majd tisztviselőként dolgozott. 1902-ben került kapcsolatba a szociáldemokrata mozgalommal. Az I. világháborúban orosz hadifogságba esett. Részt vett az 1917-es októberi forradalomban és polgárháborúban. 1918-ban hazatért, és vezető szerepet játszott a KMP megalakításában. A Tanácsköztársaság idején külügyi s hadügyi népbiztos, a kommün vezéralakja. A Clemanceau-jegyzék garanciák nélküli elfogadásával jóvátehetetlen ballépést követett el, melynek egyenes következménye volt az ország katonai összeomlása. A Tanácsköztársaság bukása után Ausztriában, majd a Szovjetunióban élt emigrációban. A sztálini tisztogatásoknak esett áldozatául. LANDLER JENŐ (GELSE, 1875. —CANNES, 1928.) Ügyvéd. A magyar munkásmozgalom egyik jelentős alakja. Előbb a polgári radikális mozgalom híve, 1908-tól a szociáldemokrata párt tagja. 1918-ban a Nemzeti Tanács tagja, a Tanácsköztársaság idején kereskedelmi, majd belügyi népbiztos. Mint a Vörös Hadsereg főparancsnoka, a felvidéki hadjárat egyik irányítója volt. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsben a KMP emigráció egyik 152