Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

vezetője. Jelentős szerepe volt 1925-ben az MSZMP megszervezésében. A kommunista mozgalom mérsékeltebb vezetői közé tartozott, aki széleskörű műveltséggel és jó szervezőkészséggel rendelkezett. (SZENT) LÁSZLÓ (?, 1040. — ?, 1095) Árpádházi magyar király, I. Béla fia. Uralkodása idején megszilárdult Magyarországon a feudális államrend. Salamon királlyal szemben testvérét, Gézát segítette trónra, akinek halála után őt koronázták királlyá. Visszaverte a kun betöréseket. Alapítója volt a váradi püspökségnek és több apátságnak. Horvátországot ő csatolta a magyar koronához. 1192-ben avatták szentté. Alakját a művészet és a néphagyomány, mint a pogányok ellen harcoló lovagot őrizte meg. LECHNER ÖDÖN (PEST, 1845. — BUDAPEST, 1914.) Építész. A berlini építészeti akadémián szerzett oklevelet. Kezdetben Franciaországban dolgozott, majd Budapesten tervezőirodát nyitott. A német akadémizmus hatása, később pedig a historizáló stílus jellemezte munkáit. Érettebb korában szívesen alkalmazta a népi díszítőelemeket, a szecessziós zománc- és kerámiadíszítést, felhasználta a perzsa és indiai építészeti formákat is. Legnevezetesebb alkotása a budapesti Iparművészeti Múzeum épülete. LENIN VLAGYIMIR ILJICS (SZIMBIRSZK, 1870. — GORKI, 1924.) A munkásmozgalom és a marxizmus egyik legjelentősebb alakja. 1891-ben Pétervárott jogi végzettséget szerzett. 1895-ben államellenes szervezkedésért bebörtönözték, majd Szibériába száműzték. 1903-ban az ő vezetésével alakult meg az orosz szociáldemokraták egyik frakciójából a bolsevik párt. Az 1905-ös orosz forradalom idején külföldi emigrációjából visszatért, de két évvel később újból elhagyta Oroszországot. 1917 áprilisában tért haza véglegesen. Győzelemre vitte a proletárforradalmat, melyet az ezt követő polgárháborúban sikerült megvédelmeznie. Nemcsak a cári rendszer, hanem az orosz polgári társadalom és a forradalom más irányzatai, a mensevikek és az e szerek ellen is kíméletlenül fellépett. LIEBNER JÁNOS (? , — OLASZORSZÁG, 1925.) Katolikus pap. Az I. világháború után került Szolnokra, mint tábori lelkész. A váci püspök azzal az intencióval küldte a városba, hogy a levert Tanácsköztársaság eszméinek befolyása alá került értelmiség és munkásság körében terjessze a vallás tanait. Liebner keresztényszocialista munkásszervezetet alakított Szolnokon, az értelmiség körében pedig létrehozta a Mária Congregatiot. Ő indította meg a román tüzérség által 1919-ben rommá lőtt vártemplom újjáépítését. 1922-ben a váci püspök más feladatok miatt rendelte vissza Szolnokról. A halála előtti években, mint pápai kamarás, Rómában élt.

28 LIPPICH GUSZTÁV (SZAJOL, 1848. — SZOLNOK, 1916.) Főispán, a Szolnoki Művésztelep egyik alapítója. Családja Vas megyéből került Szelevényre, majd Szajolba. Lippich Gusztáv 1899-től 1905-ig volt Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja. 1900-ban Kohner Adolf földbirtokossal együtt ő kezdeményezte a művésztelep megalapítását, illetve felépítését. Elnöke volt a 153