Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

KANDÓ KÁLMÁN (PEST, 1869. — BUDAPEST, 1931.) Gépészmérnök, mozdonykonstruktőr, a magyar vasútvillamosítás úttörője. A budapesti műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet, majd Párizsba ment dolgozni. Hazatérése után a Ganz-gyárba került, később pedig Olaszországban megvalósította a háromfázisú, nagyfeszültségű vasútvillamosítási rendszerét. 1917-től a Ganz-gyár műszaki igazgatója, majd vezérigazgatója, 1924-től a Mérnöki Kamara elnöke. Kandó Kálmán találmányai alapján hajtotta végre a MÁV 1929 és 1934 között a budapest-hegyeshalmi fővonal villamosítását. KAPISZTRÁN JÁNOS (CAPISTRANO, ITÁLIA, 1386. — ÚJLAK, 1456.) Ferences-rendi szerzetes, Hunyadi János törökellenes harcának támogatója. A perugiai egyetemen jogi tanulmányokat végzett. Bíró lett, majd mint inkvizítor és vándorprédikátor Itáliában, 1451-től az osztrák, a cseh tartományokban és Lengyelországban működött. Elsősorban a huszitizmus ellen küzdött. 1455-ben jött Magyarországra, ahol az ortodox románokat akarta római katolikus hitre téríteni. A török szultán támadásának hírére azonban keresztes népfelkelést szervezett, melynek élén hátbatámadta a Nándorfehérvárt ostromló török sereget. A pápa 1724-ben szentté avatta. KARCZAG LÁSZLÓ (SZOLNOK, 1886. — BUDAPEST, 1944.) Orvos, Berlinben vegyészdoktori, majd Budapesten orvosi oklevelet szerzett. 1923-tól 1932-ig a budapesti Korányi Klinikán tanársegéd, majd adjunktus, 1925től egyetemi magántanár, 1932-től tüdő- és belgyógyász főorvos. Daganatok terápiájával, vérkutatással és kísérleti orvostannal foglalkozott. 1944 végén a nyilas terrornak esett áldozatul. KARIKÁS FRIGYES (KÖRÖSBÖKÉNY, 1891. — SZOVJETUNIÓ, 1938.) Kommunista író, eredeti foglalkozása lakatos. 1914-ben orosz hadifogságba került. Részt vett az 1917-es októberi forradalomban és a polgárháborúban. 1918ban hazatért Magyarországra, és a KMP egyik alapító tagja volt. A Tanácsköztársaság idején a 39-es dandár politikai biztosa. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsben, majd Moszkvában élt. 1931-ben hazatért, de letartóztatták a hatóságok. 1935-ben szabadulása után ismét a Szovjetunióba távozott, ahol a sztálini terrornak esett áldozatul. Elsősorban munkásmozgalmi és háborús témájú novellákat írt, melyek közül a „39-es dandár" című elbeszélését 1959-ben megfilmesítették. KARINTHY FRIGYES (BUDAPEST, 1887. — SIÓFOK, 1938.) író, költő, műfordító és újságíró. Előbb az Újság, majd a Budapesti Napló, és a Nyugat munkatársa. Az 1920-as évektől a Pesti Napló újságírója. Erősen filozofikus hajlamú, sokoldalú író volt. Humoros karcolatai társadalmi problémákkal kapcsolatosak, de romantikus novellákat és szerelmes verseket is írt. Legjelentősebb regényét, az „Utazás a koponyám körül" című művét elhatalmasodó agydaganatával kapcsolatosan írta. KARKECZ KÁROLY (SZOLNOK, 1928. — NAGYKANIZSA, 1956.) Hivatásos honvédtiszt. 1945-től a MADISZ, majd 1947-től az MKP tagja. A tiszti iskola elvégzése után politikai tiszt, később a hadseregen belül párttitkár lett. 1956147