Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

A politikai célzatú utcanévadás igazán a II. világháború után vált döntő jelentőségűvé. Az utcanévtáblák kicserélése már 1945-ben megkezdődött, amikor az ún. fasiszta névalakokat megváltoztatták. Mussolini és Gömbös Gyula utcaneveinek megszüntetése mai szemmel nézve is elfogadható. A névazonosítás elképesztő példái közé sorolható viszont, hogy az 1900-ban elhunyt Scheftsik István polgármestert és az 1914-ben hősi halált halt liberális érzületű Horthy Szabolcs főispánt is a „fasiszta" személyek közé sorolták. „Bűnük", hogy Scheftsik polgármester egyik unokája fehérkülönítményes tiszt volt 1919-20-ban, Horthy Szabolcs főispán pedig a kormányzó testvére. Szolnok történetének eddigi legradikálisabb utcanévváltoztatási hulláma 195051-ben következett be. Ezekben az években valamennyi egyházzal, szentekkel és Mátyás király kivételével az összes magyar királlyal kapcsolatos utcanevet felcserélték többnyire munkásmozgalmi elnevezésekkel. A város akkori vezetői a helyi hagyományokat a munkásmozgalmi személyek kivételével teljesen figyelmen kívül hagyták. A közelmúlt évtizedeiben Szolnok utcanévadása sablonossá vált. Az illegális kommunista párt helyi alakjain kívül csak az országos történelmi, irodalmi és művészeti személyiségek kaptak utcanevet, akikről más magyarországi településeken is neveztek el utcákat és tereket. Ez talán nem is lenne olyan baj, hiszen kb. 600 szolnoki utca és tér nevéhez a város múltjából nem lehet elegendő jelentős személyiséget találni. Sajnos azonban az arra érdemes helyi utcanévadók tábláit is szinte kivétel nélkül lecserélték. Hubay Ferenc polgármester, Balogh Kálmán gyógyszerész és Pólya Tibor festőművész-grafikus nevén kívül a várossal és a megyével kapcsolatos politikai-közéleti személyiségekről elnevezett utcaneveket megváltoztatták. A Rákosi-korszak utcanév átkeresztelési hullámának tetőpontját jelentette 1952ben — más városokhoz hasonlóan — Szolnok főutcája, a vasútállomáshoz vezető Baross utca nevének megváltoztatása Nikosz Beloiannisz elnevezésre. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Rákosiról és Sztálinról nem neveztek el utcát Szolnokon. Szandaszőlősön volt ugyan Rákosi Mátyás utca, de a községet csak később, 1962-ben csatolták vissza a városhoz. Az 1956-os forradalom utáni hónapokban az utcanévváltoztatások felülvizsgálásának felmerült az igénye, mivel a lakosság az új névalakokat nem fogadta el és élőszóban továbbra is a régi elnevezéseket használta. A városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén javaslatot tettek például a Kapisztrán János utca nevének visszaállítására, amelyet a nándorfehérvári csata ötszázadik évfordulójával indokoltak. 1957 nyarán azonban a Kádár-rendszer megszilárdulásával ezeket a kérdéseket levették a napirendről. Az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején sok új munkásmozgalmi és politikai utcanév keletkezett Szolnokon. Ekkor jelentek meg a város térképén a Bokányi Dezső, Tóth Bucsoki István, Május 1. utca, majd a Lenin park névalakok. 1972-ben pedig a munkásőrség megalakulásának 15. évfordulójára Szolnok egyik legrégibb utcanevét, az egykor Nagykőrös irányába vezető Körösi utat Munkásőr út 13