Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

elnevezésre változtatták. Ez utóbbi névcsere a vallásos érzületű lakosokat különösen sértette, mivel itttalálható aváros katolikusés református temetője. A sajtóban közölt gyászhírekben pedig nap, mint nap olvasni lehetett a Munkásőr úti katolikus, illetve református temető megjelölést. A Rákosi-korszak egyoldalú utcanévadásához képest pozitív irányú változás, hogy 1957-től Szolnokon nemcsak a munkásmozgalmi és politikai személyiségekről, jelképekről, hanem a magyar történelem és irodalom jeles alakjairól is neveztek el utcákat. 1957-ben Bem és Dembinszky, 1966-ban Balogh Ádám, Vak Bottyán, Batsányi János és Martinovics Ignác, 1972-ben pedig Bethlen Gábor, Hajnóczy József, Guyon Richárd és Klapka György kapott utcanevet. Szandaszőlősön az 1970es évek elejétől a magyar irodalom írói és költői, Fazekas Mihály, Radnóti Miklós, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső, Vajda János és Váci Mihály emlékét örökítették meg utcanevek alakjában. A város kiemelkedő helyi személyiségeiről Balogh Béla antropológus professzor kivételével sajnos nem neveztek el utcákat és tereket. Az 1970-es években úgy tűnt, hogy a korábbi időszakok utcanévadásának egyoldalúsága Szolnokon is oldódni kezd. Az évtized végére azonban a politikai utcanevek újabb hulláma árasztotta el a várost, különösen az új lakónegyedeket. A helyi párt és állami vezetés az országos viszonyokhoz képest is szembetűnően merev felfogására utalnak a Széchenyi, és részben a Tallin városrész utcanevei. Az új lakótelepeken az 1980-as évek elejéig tartó névadások során a munkásmozgalom teljesen ismeretlen és jelentéktelen helyi személyiségei kaptak utcaneveket. így például Rigó József burgonyakereskedő, aki állítólag az illegális mozgalom híreit terjesztette, Barta István 1956-os karhatalmista, Molnár Anna, az 1920-ban meggyilkolt F. Bedé László direktóriumi vezető menyasszonya és K. Bozsó Károly, aki 1919-ben személyes bosszúvágyból résztvett egy vasúti detektív megölésében. Az 1980-as évek közepétől egészségesebb törekvések kezdtek Szolnok utcanévadásában jelentkezni. A város környéki, Alcsi-szigeti és malomszögi hobbikertek között kialakított új utcák esetében a hagyományokat felelevenítve, régi, a köztudatból már kiveszett elnevezéseket, pl.: Halsütő, Szűrszabó, Vízimalom utca stb., alkalmaztak. Szandaszőlősön pedig a szolnoki művésztelep festői, Aba Nóvák Vilmos, Mednyánszky László, Paál László, Deák Ébner Lajos névalakjai kapcsolódtak az írók és költők utcaneveihez. Ugyancsak utcanévbokrot képeznek a szolnok-budapesti vasútvonaltól nyugatra, az Abonyi út és a rendező pályaudvar közötti városrész kuruc korra és az 1848-49es szabadságharccal kapcsolatos elnevezései, melyeket ideülő névalakok alkalmazásával a jövőben érdemes továbbfejleszteni. Szolnokon 1989-től Közterületek Elnevezését Véleményező Társadalmi Bizottság működik, mely az utcanévváltoztatásokra javaslatokat terjeszt elő, a városi közgyűlés utcaelnevezésekkel kapcsolatos munkáját előkészíti és helytörténeti adatokkal segíti. A bizottságnak a pártok és egyházak képviselőin kívül tagjai a megyei múzeumi szervezet és a levéltár igazgatója, továbbá más, a helytörténeti kutatással hivatásszerűen foglalkozó személyek is. 14