Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

PUSZTAMONOSTOR 119 párnak a múlt század első feléből származó azon megállapítása, miszerint egykor a Templomos Lovagrend birtoka volt.

26 Scheftsik György szerint elsőnek 1315-ben említik, ám ez a megállapítás szintén téves, mivel az erdélyi - Belső-Szolnok vármegyei Monostorszeg településre vonatkozik.

27 Első bizonyítható említése 1331-ből való, amikor Kerekudvar határainak leírása során szólnak róla.

28 1387-ben hasonló alkalommal szerepel, de Scheftsik György véleményével ellentétben nem bizonyítható, hogy ekkor a váci káptalan birtoka lett volna.

29

1474-ben a „de Monosthor" (Monostori) család birtokolta.

30 Ezt követően a településről majd másfél évszázadig nincs megbízható híradás, sem a török defterek, sem a magyar adóösszeírások nem említik. 1619. július 15-én Forgách nádor a Heberdánszky Kristóf halálával a koronára szállt birtokot az előző évben megnemesített Thassy György kapitánynak, valamint Mihály és Benedek nevű fivéreinek adományozta.

31 Thassy György rövid idő elteltével fiúutód nélkül halt meg. 1623-ban Bolyky Bálint, Hamvay János és társaik szereztek a birtokra adománylevelet. Az egri káptalan az új birtokosok beiktatását végrehajtotta, de az 1619-ben adományt nyert társszerzők - Thassy Mihály és Benedek - tiltakoztak a kétszeri eladományozás ellen. Bonyolította a helyzetet, hogy Hamvayékon kívül Keczer András, a jászkunok bírája is igényt tartott a birtokra, sőt azt erőszakkal el is foglalta. Több évig tartó pereskedés után végül a nádor a pusztát 1633-ban végérvényesen Thassy Benedeknek ítélte, s a Thassyak aztán több évszázadon keresztül birtokolták is azt.

32 1650 körül a berényi Varkonyi vagy Sánta család szerzett meg itt bizonyos birtokrészeket adomány révén, majd az elkövetkező évtizedekben még jónéhányan birtokolták hosszabb-rövidebb ideig a puszta egyes részeit. 1692-ben Thassy István „Monostor praediumban való rátáját" elzálogosította gróf Almásy Jánosnak, de a berényi Sebők család is rendelkezett itt zálogos birtokrészekkel a XVII. század második felében.

33 1693-ban Rácz István házasság révén szerzett meg bizonyos földeket, de ezek halála után újra a Thassyakra származtak vissza.

34 1698-ban Rácz István özvegye, Thassy Rozália pert indított a gróf Almásy János által megszerzett monostori földekért.

35

1. Lipót 1698. március 14-én megerősítette a Thassy család Monostorra vonatkozó adományleveleit.

36 1698 után Monostor pusztán Thassy Rozália testvéreinek - Istvánnak, Andrásnak, valamint Annának Pethő Ignáctól, illetve második házassága nyomán Urbanovszky Miklóstól származó - utódai osztozkodtak. Az elkövetkező több mint egy évszázad során birtokokat szereztek itt még házasság vagy vásárlás révén az Almásy, Balázs, Balázsovich, Bedekovich, Berecz, Bodor, Császár, Harmos, Horváth, Melegh, Miklóssy, Okolicsányi, Pácsy, Szécsi, Tahy, Tomcsányi, Veress stb. családok. A nemesi birtokok nagymérvű elaprózódására jellemző, hogy a XIX. század harmincas éveire a monostori földek több mint 70 nemes birtokos között oszlottak meg. 1837 és 1848 között hosszas pereskedés nyomán végrehajtották a birtoktagosítást, aminek eredményeként mintegy 3700 holdat osztottak fel.

37 Az 1848. évi áprilisi törvények nyomán a település nemesi jogállása megszűnt. A XXIV. törvénycikk 3. paragrafusa itt is elrendelte az elöljárók választását, s ezzel a lépéssel gyakorlatilag Monostor is polgári községgé alakult.

38

1849. áprilisában és júliusában a környéken számottevő csapatmozdulatok folytak.

39 A szabadságharc leverését követően Monostort közigazgatásilag a Jászsághoz csatolták, majd 1860-tól a korábbi állapot visszaállításával újra Heves és Külső-Szolnok vármegye gyöngyösi járásának része lett.

40 Nagyközséggé végül az 1872. április 16-án kelt, s a vármegye által 1874. március 18

;

án 36/VIII. szám alatt jóváhagyott szabályrendelet alapján alakult.

41 1876ban a megalakuló Jász-Nagykun-Szolnok vármegye jászsági felső járásához csatolták.

42 Noha aránylag jelentős számú agrárproletár rétege volt, számottevő helyi megmozdulásról nincsenek adatok. Nem alakult sem munkás köre, sem pedig 48-as köre.

43 Az első világháború során közel 350 lakosa teljesített katonai szolgálatot, közülük 48