Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
120 PUSZTAMONOSTOR Pusztamonostor belső telkei, 1838 fő halt hősi halált. 44 1918/19-ben a helyi események legjelentősebb vezetője Szászi Józsefvolt. Orosz hadifogságból történő hazatérését követően a helyi direktórium tagja, majd a községi pártszervezet titkára lett. A proletárdiktatúra szociális intézkedéseit radikálisan végrehajtotta. A Tanácsköztársaság leverését követően néhány hétig Jászberényben kínozták, majd amikor súlyosan megbetegedett, a budapesti Szent István kórházba szállították. Itt halt meg máig is tisztázatlan körülmények között. 45 1925-ben a közigazgatási teendőket 1 jegyző, 1 segédjegyző, 2 bíró, l-l közgyám és pénztáros látta el. 46 A húszas évek illegális kommunista mozgalmaiban jelentős szerepet játszott még Bozsó István, aki 1927-ben a börtönben szerzett betegségben halt meg. 47 1942ben a mezőgazdasági munkások Pusztamonostoron az arató rész indokolatlan és törvényellenes^ csökkentése miatt tiltakoztak. 48 A település 1944. november 15-én szabadult fel a délutáni órákban. 49 A következő napon ugyan a németek még behatoltak a település nyugati részébe, de a 17-i szovjet ellentámadást követően végleg visszavonultak. A harcok során több épület megrongálódott. A visszavonuló német egységek szétrombolták a vasúti berendezéseket, s felgyújtották az uradalmi raktárakat az ott tárolt gabonával együtt. 50 A háborús események következtében Pusztamonostor lakossága 1944 januárja és decembere között 1980 főről 1400 főre csökkent. 51 Az MKP helyi szervezete 1945. március 24-én alakult meg. Első titkára Kling László volt. 52 Ezen kívül még az SZDP, a Nemzeti Parasztpárt és Független Kisgazdapárt szekciói érdemelnek említést. A Nemzeti Bizottság 1945 tavaszán 12 tagból állt, ebbe a Szociáldemokrata Párt 10, a Kommunista Párt pedig 2 főt delegált. A politikai pártok mellett különböző társadalmi szervezetek is létrejöttek a községben, például az UFOSZ, a FÉKOSZ, az MNDSZ, valamint az EPOSZ helyi csoportjai.« Az 1945.
