Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

856 ZAGYVARÉKAS Pest-Pilis-Solt, illetve 1876-tól Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye keretébe tartozott Zagy 1 varékas 1945. július 4-ig, amikor átkerült Szolnok megyébe. Rékas - mint láttuk - 1347-ben már kőegyházzal bíró jelentős hely volt, s minden bizonnyal csak a tizenötéves háború elején pusztult el, s menekült el a lakossága. A háború legsúlyosabb éve 1596 volt, amikor Szent György nap és aratás táján a Dél­vidékről jövő krími tatár hadak elpusztították Pest megye többi településével együtt. Csupán három város maradt meg: Kecskemét, Kőrös és Cegléd. Október 13-án pedig Mehmed szultán bevette Egert. Úgy véljük, 1596-ban a fontos szolnoki vár közelében fekvő Rékas bizonyosan pusztává vált. 43 Ezt követően Rékasnak még a neve sem szerepel a forrásokban mintegy fél évszá­zadig, majd pusztaként tűnik fel 1651-ben. 44 1666-ban még nem szerepel a parasztvár­megye területi beosztásában, 1670-ben viszont már Rékas faluban fogják el a pa­rasztok Juhász György bűnözőt Pest-Pilis-Solt vármegye alispánjának parancsára, s ugyanebben az évben a rékasiak pénzzel járultak hozzá a füleki vár palánkjának meg­erősítéséhez. 45 Lakott helynek véljük Szolnok 1685-ös és Buda 1686-os felszabadí­tásáig. A hadak elől a lakosság elmenekült, s 1701-ig a Pest megyei összeírásokban nem is jelenik meg. (1703-ban adathiánnyal kell számolnunk.) Ám az 1707. november 23-i vármegyei közgyűlés Boldogon megállapította, hogy az 1703. évi állapotokhoz ké­pest már 13 helység hiányzik a kecskeméti járásból, közöttük Rékas is. Valószínű te­hát, hogy 1686 után a falu újjátelepült ugyan, de 1704-re már ismét néptelen, mivel nem szerepel az ekkor keletkezett Pest megyei kuruc katonák összeírásában. 46 A Rá­kóczi-szabadságharc bukását követően 1713-1714-ben jelenik meg ismét lakott telepü­lésként a dicalis összeírásokban. 47 Községi pecsétjének ez ideig ismert legkorábbi elő­fordulása egy 1728-ban készült iraton látható, ennek felirata REKAS. FALV. PE­CSETI. A babérkoszorú és vonal gyűrűbe foglalt felirat által határolt mezőben rene­szánsz jellegű tárcsapajzson jobbra hegyével le és élével befelé fordított csoroszlya, bal hegyével kifelé fordított aszimmetrikus ekevas látható. 48 Ez a pecsét azt bizonyít­ja, hogy az 1710-1720-as években újraszerveződő község már községbírói testülettel rendelkezett. Kiskunfélegyháza újratelepítőinek 1744. évi lajstromában jászságiak és néhány Pest megyei község lakói mellett 6 rékasi szerepel, név szerint Ficsúr Pál, Ke­resztes János, Bene György, Sörös Mihály, Deák Gergely és Juhász András. 49 A köz­ségbírói testület 1764-ben Dömöcs Pál főbíró és Sztrunga Mátyás törvénybíró mellett 9 esküdtből állt, s Sándor József nótárius végezte az írásbeli teendőket, még a szom­szédos Új szász falu számára is. 50 Az 1770-es évekber a falu nótáriusa Szihelsky Már­ton. 51 A község 1818-ban új tipáriumot vésetett. Ennek szövege a következő: „RÉ­KASI ELYSEG PETSETIE. 1818". Ez az 1860-as évekig volt használatban.« Rékas új, gumibélyegzőjén fektetett ovális vonalkeret mezőjében két vízszintes sorban RÉ­KAS KÖZSÉG felirat van. 53 Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején 42 rékasi honvéd harcolt, akiket név szerint is ismerünk a forrásokból. Mindannyian katolikusok, de egyikük sem nemes. Zömmel földművesek, zsellérek, szolgák, de van közöttük 4 kézműves, 3 muzsikus (valószínűleg cigány), valamint egy pásztor. A szabadságharc végén többen szolgáltak a komáromi várban. 54 Fontos esemény volt a község életében a tagosítások végrehajtása 1858-ban. 55 A dualizmus idején ipara, kereskedelme, hitelélete jelentő­sen fejlődött, kedvező hatással volt a Szolnok-Új szász vasútvonal kiépülése is. Ekkor létesült vasúti megállója is. 56 Az első világháborúban kb. 900 rékasi vett részt, közülük 170-en haltak hősi halált. Az elesettek után 94 hadiözvegy és 218 hadiárva maradt. 1918. november 4-én a község képviselőtestületi ülésén megalakították Zagyvarékas község nemzeti bizottságát, s elnökéül Bálint József főjegyzőt választották meg. 57 A Tanácsköztársaság kikiáltását követően 1919. április 12-én a Cegléden megtartott já-

Next

/
Oldalképek
Tartalom