Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

166 SZAJOL kunsági községekkel együtt kényszerül népe futásra, s e futások ismétlődnek 1704-ben és 1705-ben is.

57 Bél Mátyás négy földműves lakosáról emlékezik meg 1730-ban de nem tesz említést arról, hogy nemrég költöztek volna vissza lakói.

58 Népességének, egyházának létszámbeli apadása azonban kétségtelen, mert katolikus egyháza 1723ban, sőt 1767-ben is Tiszapüspöki filiája.

59 1744-ben templom épült Szajolban a Tisza partján, s ezt temető vette körül.

60 Újabb temploma csak a népesség XVIII. századi egyenletes növekedése után, 1833-ban épül fel.

61 A kuriális állapot miatt az úrbérrendezés nem érintette Száj olt.

62 A XVIII. század végén és a XIX. század első felében a vármegyéhez egyre több panasz érkezett a szajoli nemes ifjak garázdálkodásáról. A zsellérek közül állított parasztbíró hatásköre nem terjedt ki rájuk, s egyes nemesek mások vagyonát károsították, a közös halászóvizeket maguknak kisajátították, házukban korcsmát állítottak, ott betyárokat, katonaszökevényeket rejtegettek, orgazdákká lettek. Ezért a szolgabíró utasítására a sértett közbirtokosok 1794-ben egyezségben szabályozták a közrend fenntartásának és a nemesi hadnagy választásának, községi ingatlanok, halászóvizek használatának módját. A nemesi hadnagy, alhadnagy és a zsellérek által választott parasztbíró sem tudta megfékezni a garázdálkodókat, végül a vármegye büntette meg őket.

63 1848-ban a Jellasich ellen induló hadakban szajoli nemzetőrök is részt vesznek. Ezt követően pedig a szajoliak fő feladata a forradalmi seregek elszállásolása lett. A községben a Württemberg huszárok egy százada állomásozik, innen kiindulva bocsátkoznak kisebb csatározásokba. 1849. február 9-én éjjel a püspöki kompátkelő helynél szórnak szét osztrák csapatokat. 1849. március 22-én Sulcz és Lapinski vezetésével szállásolnak be egységeket a községbe.

64 1857. november 25-én adják át a Szolnok-Debrecen vasútvonalat, amely Száj olt is érinti.

65 A község szerepét a közlekedésben növelte, hogy 1885-ben Kunszentmártonig, 1887-ben Szentesig, majd 1893-ban Hódmezővásárhelyig épült ki a leágazás Szajolon át. De itt haladt át az 1858-as megnyitású Püspökladány-Nagyvárad, majd az ugyanekkor átadott Szolnok-Arad vonal is. A szajoli állomást 1870-ben kezdték építeni.

66 1872. augusztus 4-én kelt szabályrendelet értelmében Szajol nagyközséggé alakult, 1876-ban Jász-Nagykun-Szolnok megye része lesz a törökszentmiklósi járásban.

67 A szajoli elöljáróságot 1879-ben 1 bíró, 1 törvénybíró, 1 rendőr, 4 tanácsos (egyikük közgyám is) és 2 jegyző alkotta.

68 1886-ban önálló egyházzá válik, megszűnik Tiszapüspöki filiája lenni.

69 1903-ban a községben az egész falu egyöntetűen összecsapott a csendőrséggel, az elszegényedett kisnemesek, a parasztok és a pályamunkások is. A falu urasága akarta a községi legelőt megcsorbítani. Az elégedetlenkedőket a csendőrség súlyosan bántalmazta, egyeseket közülük bebörtönöztek, a pályamunkások közül pedig többet elbocsátottak a spontán földfoglalás miatt.

70 1914-ben a Pete-sziget nevű terület köré gátat építettek, így ez a rész is alkalmassá vált állandó szántóföldi művelésre. Ezzel a területnövekedéssel a lakosság megélhetési gondjain is segítettek.

71 Az első világháborúban 490 lakos vett részt, közülük 40-en a hadszíntereken pusztultak el.

72 A Tanácsköztársaság harcai során Szajol szerepe Szolnok közelsége miatt igen jelentős. 1919. május 1. előestéjén az előretolt munkásszázadok Martfű-Pusztakengyel-Derzsigát vonalában tüzet nyitottak a támadókra, ám közben zavart okozott, hogy Szajolban a jegyző és néhány nagygazda ellenforradalmi lázadást szított: a direktórium tagjait megtámadták, s átvették a faluban a hatalmat. Déltájban a harcoló egységek Szajol és a Derzsigát közötti frontvonalon hátrálni kényszerültek, az I. vadászezred V. zászlóalja csaknem teljesen megsemmisült. Hasonlóan nem tudta tartani magát az I. hadtest a parancsban megjelölt arcvonalnál az intervenciós csapatokkal szemben július 26-án sem,