Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

SZAJOL 167 s így a csapatok a Szajol-Szandaszőlős térséget kénytelenek voltak feladni.

73

1925-ben Szajol a központi járásba tartozott, községi szervezetében 1 bíró, 1 másodbíró, 4 esküdt, 1 pénztárnok, 1 közgyám és 2 jegyző dolgozott. A községi képviselőtestületnek 10 virilista, 10 választott tagja és 3-3 póttagja volt.

74 1926-ban a Szolnok-Szajol közti vasútvonal töltéserősítő munkálatainál dolgozó mintegy 100 kubikos és napszámos között Rágó Antal és Tisza Antal agitáltak. Felolvasták és magyarázták az MSZMP röplapjait és 17 földmunkást beszerveztek a Magyarországi Szocialista Munkáspártba. A rendőrség mindkettőjüket letartóztatta, és két- illetve háromheti fogházbüntetésre és pénzbüntetésre ítélte.

75 A második világháború idején is szorosan összefüggött Szajol sorsa a megyeközpontban történt eseményekkel. A Szolnok ellen irányuló valamennyi támadás és hadmozdulat Szajolt is érintette, hiszen annak szinte elővárosa. 1944. október 20-án szabadul fel, amikor a 2. román hadosztály visszafoglalja Tiszaföldvárt. A harcok azonban nem érnek véget, mert a német alakulatok, nevezetesen a 4. SS páncélgránátos hadosztály október 23-24-ére virradóan a vezseny-szajoli hídfőbe vonul vissza, amit csak a 7. gárda hadsereg október 24-i esti betörése számol fel. A község környékén folytatott hadműveletek következtében két iskolaépület megrongálódott, a bombázások során harminc ház teljesen megsemmisült, tizenkilenc pedig súlyosan, huszonhárom könnyebben megrongálódott.

76 A lakosság száma a hadműveletek következtében az 1944 januári 2957 főről ugyanezen év decemberére 2404 főre csökkent. 1944 januárjában az állatállomány Szajolban 330 tehénből, 161 borjúból, 1771 sertésből, 623 juhból, 336 lóból és 44 ökörből állt. Ugyanezen év decemberére az állomány a következőképp csökkent: 92 tehén, 33 borjú, 108 sertés, 13 juh és 35 ökör.

77 Egy 1945. március 19-i jelentés szerint elsőként az FKgP és az SZDP helyi szervezetei alakultak meg a községben.

78 Májusban már működött a hattagú nemzeti bizottság, melyben Major Ignác, Polgár József a Kisgazdapártot, Tassi László, Fehér Lajos az MKP-t, dr. Lukács László és Polyák János pedig az SZDP-t képviselte.

79 Az 1945. évi választásokon a Nemzeti Parasztpárt 73, a Polgári Demokrata Párt 22, a Magyar Kommunista Párt 225, a Kisgazdapárt 1008, a Szociáldemokrata Párt 157 szavazatot kapott.

80 A Nemzeti Parasztpárt szajoli szervezete 1946. október l-jén levelet intézett a Nemzeti Parasztpárt Országos Elnökségéhez, panaszt téve a földosztás körüli viszszásságok miatt. A levélben sérelmezték, hogy a Parasztpárt egyik sokgyermekes családfője nem kapott földet, a bizottság elnöke pedig nem megfelelően kezelte a földigénylők által befizetett műszaki költséget. A levélben felhívták a figyelmet a közös tulajdon, a kendergyár és a szajoli bérgazdaság fokozottabb védelmének fontosságára is.

81 Az 1947. évi választásokon Szajolban a legtöbb szavazatot a Magyar Függetlenségi Párt érte el. Második lett a Magyar Kommunista Párt, harmadik pedig a Független Demokrata Párt lett.

82 Az első termelőszövetkezeti csoport 1949. szeptember 6-án alakult meg Szajolban 18 fővel, Előre néven, amely 150 kh földterületen gazdálkodott. 1952-ben már az Előre mellett az Alkotmány Termelőszövetkezet is működött a községben 574 kh területen.

83 1952. augusztus 28-án az addig l-es típusúként dolgozó Alkotmány átalakult III. típusúvá.

84 A községi tanács 1950. október 26-án alakult meg, elnöke Kis Pál Lajos volt. A tanácstagok száma ekkor 81 fő, a póttagoké 41 fő. Az apparátus létszáma a tanács létének első éveiben 9 fő volt.

85 A 81 tanácstagból 2 volt ipari munkás, 73 szegényparaszt, 3 középparaszt és 3 értelmiségi.

86 6. A XVI. századi portaösszeírások e faluban jobbágytelkek létezését nem jelzik, a jobbágy társadalom képviselői csak a földesuraknál kézimunkát teljesítő zsellérek voltak, földnélküli, ingatlannal, egy-két háziállattal rendelkező személyek. Mint egyetlen lehetséges ingatlan, a zsellérház is nemesi - kuriális - telken épült, a hazátlan zsellér pedig a földesurának a kúriájában lakott. 1667-ben, egy birtokátruházási szer-