Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

Tiszaderzs 1. Szolnok megye északkeleti csücskében, a tiszafüredi járás községeként, a Tisza bal partján, sík területen terül el. Talajának felső rétege fekete, alsó rétege barna agyag. A folyó Tisza mentén a falu határának mintegy fele réti öntéstalaj, a Tiszától távolabbi részeken szolonyeces réti talaj található. A cserőközi parton a talaj kis foltokban sztyeppesedé réti szolonyec.

1 Elő vize a Tisza ásott medre, holt vize a cserőközi Holt-Tisza. Lakóinak száma 2372, ebből külterületen él 29 fő, népsűrűsége 87,1, határterületének nagysága 4732 kh. Lakóépületeinek száma 640, lakásainak száma 647.

2 2. 1332/37: Ders*, 1343: Ders

4

, 1399: Ders

5

, 1429: Ders

6

,1455,1466: Ders

7

,1548: Ders

8

, 1552: Ders

9

, 1554: Ders

10

, 1564: Ders

11

, 1571: Derzsi>

2

, 1596-1608(7): Ders

1

*, 1647: Derz

14

, 1728: Ders

15

, 1748: Ders

16

, 1787: Derzs

17

, 1796: Derzs

18

, 1804/5: Ders

19

,1828: Ders

20

, 1846: Tisza Derzs

21

, 1895: Tisza-Derzs

22

, 1910: Tiszaderzs

2

*. A népnyelvben ma Derzs. Kettős összetétel: Tisza24 és -derzs tagokból. Az előtag a folyó mellékére utal, puszta személynévből keletkezett helynevünk, amely már magyar névadási szokást jelez. Eredetileg a név azonban valószínűleg szláv személynév, a Drz átvétele.

25 3. Sem belterületén, sem határában régészeti tervásatás nem folyt.

26 Szórványleletek is csak igen kis számban vannak, s azok is pontosabb lelőhely megnevezése nélkül. A Tisza II. feltárásokról szóló összegző füzet térképén Korek József szerepelteti a községet mint lelőhelyet, de egyéb adatot innen nem közöl.

27 Ezen kívül Árpád-kori lelőhelyéről tudunk.

28 Egykor kertes, majd halmaztelepülés tanyavilág nélkül. A határban uradalmi tanyák voltak. A faluban egyes és ikeroszlopos tornácos házak épültek nagy számban. Jellemzőek voltak az egy vagy két oszloppal, esetenként ikeroszloppal alátámasztott lopott tornácos házak is. A fenyődeszkából kialakított tornácvégeket és vértelkeket fűrészeléssel díszítették. Társadalmában jelentős volt a cseléd és zsellér rétegek aránya. A birtokosok helyben elegendő munkát tudtak biztosítani a szegényebbeknek, s így a község lakói idegenben történő munkavállalásra nem kényszerültek. Az uradalmi gazdálkodás mellett a kisparaszti gazdálkodás is speciális növénykultúrát, a der-