Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

338 TISZADERZS zsi krumplit fejlesztette ki. Ez váltotta fel a XX. században a korábban nevezetesebb, kisgazdaságok által is termesztett dohányt. Viseletére jellemző volt a gazdafeleségek selyem, gyöngyös, sötét színű főkötője, hímzett kisbundája, ködmöne. A cselédek főleg kék gatyát, inget és fekete szűrt viseltek. Jelentős volt a legutóbbi időkig a szövésfonás, mind a vászon, mind a rongypokróc tekintetében. Szokásaik közül a Luca-napi disznótori alakoskodás (pócurka), a kocsmai mulatságok és a citerás bálok emelkedtek ki, illetve egykor a tollfosztók, fonók voltak jelentősek. Elevenen élt a táltoshit, boszorkányhit. A babonás történetek nagy száma is jellemezte a közösséget. Zenei életük a legutóbbi időkig gazdag volt (népdal, ballada, história), Cica Mártonnét ráolvasó asszonyként ismerték,

29 4. Népessége igen korán megülte e fontos Tisza-parti magaslatot, s minden valószínűség szerint magyarok lakták. 1332-1337-ben tűnik fel neve először a pápai tizedjegyzékben. Román stílusú templomának nyomai is az egyházi élet kora középkori eredetére utalnak.

30 A településhez később Cserőköz is hozzátartozott, ez azonban mind a középkorban, mind a török kor végén még önálló település volt.

31 Népessége így változott:

32 1548 1571 1576 1583 1635 9 család 20 családfő 8 háztartás 10 háztartás 1 porta 3

Á porta (Cserőköz) 1670 1686 1712 1715 1720 15 halász Vi porta (Cserőköz) 14 háztartás 30 háztartás 7 nemes 51 jobbágy 1728 1746 1752 1770 24 háztartás 36 háztartás 54 háztartás 57 jobbágy 43 zsellér Ev 1786 1828 1835 1847 1858 811 842 1256 1149 1194 1869 1880 1890 1900 1910 1784 2090 2117 2475 2579* 1920 1930 1941 1949 1960 1867* 2000 2183 2372 2504 * 1910-ben még Derzstomajjal együtt, 1920-ban Derzstomaj nélkül számítva. Külterületen élt 1910-ben 771 fő, 1949-ben 74 fő, 1960-ban 29 fő. A község életében több területváltozás ment végbe. Cserőköz falu elpusztulása után Derzs földesurai használták területét, 1871-ben pedig Derzshez is csatolták. Rajta kis népességű uradalmi majorok voltak. 1917-ben Ujlőrincfalvát (a Tisza árteréből kitelepített Óhalász falut) is Tiszaderzshez kapcsolták, de 1926-ban ezt a Belügyminisztérium nem erősítette meg, noha Derzs évtizede saját részének tekintette. Vé-