Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
TÚRKEVE 785 1548-ban Túrkeve és Túrkedd adóját Nagy András a kincstartó szervitora szedte be. 56 A későbbi összeírások szerint Túrkeve közvetlenül az egri várnak adózik. 57 Dankó Imre úgy vélte, hogy az egri püspök megbízottai állandóan itt tartózkodtak. 1549-ben Vajda János nevét is említik. 0 az, aki Eger ostroma után birtokul kapja Kevit. 58 1558-ban, amikor 19 egész telkes és 8 zsellér él Túrkevén, meghatározzák cenzusát, bírságpénzeit s megemlítik, hogy „fej- és jószágvesztés büntetése a provizorátus jogkörébe tartozik." 59 A tizenötéves háború idején lakossága más falvakéval együtt a Berettyó mocsaraiba húzódik, a községi élet megszűnik, sok kevi lakos a hajdúk között tűnik fel, míg mások a Kunságban találnak menedéket. A XVII. század elején a Kunság és a Hajdúság is egyaránt igényt tartott a településre. 1618-ban Forgách Zsigmond nádor, Ormányközy Gergely, Fekete Péter és Nagy Máté végvári vitézeket a túrkevei birtokból jutalmazta meg. 1621-ben pedig Bethlen Gábor adott itt birtokokat Vörös Márton sarkadi várkapitánynak és Ferenci Albertnek, a mezei hadak duktorának. A lakosok kun kiváltságaikra hivatkozva tiltakoztak. 1624-től Fekete Péter tanúvallomásokkal azt igazolta, hogy a terület soha nem tartozott a Nagykunsághoz. 60 1625. május 14-én Perényi Ferenc felső-magyarországi főkapitány Ambrus György kun főkapitányhoz intézett levelében megtiltotta, hogy a kunok akadályozzák Fekete Péter szabad birtoklását. 61 1626-ban Petneházy István Gáspár Márton kun kapitányhoz küldött levelet az Ormányközy-Fekete és a Kunság közt felmerült Kevi iránti birtokigény megvizsgálása tárgyában, s arra határidőt tűzött ki. Az erdélyi fejedelem parancsát és Fekete Péter panaszát is csatolták az iratokhoz. 62 1629-ben Eszterházy Miklós nádor intézett levelet Keczer András kun kapitányhoz, hogy vizsgálja ki, tartozott-e valaha is Túrkeve a Kunsághoz. 63 1630-ban Eszterházy nádor azonban már csendességre inti Fekete Pétert, s az eperjesi törvénynapokra tűzi ki a végső döntést. 64 Kevi a Nagykunsághoz tartozó kun jogú községnek minősül. 1634-ben az egri püspökség megtámadta a birtokjogot, de már nem kapta vissza korábbi tulajdonát. 65 1682-ben Kántor Pál Heves vármegye közgyűlésén több településsel együtt a túrkeveieket is eltiltotta Tamás-puszta „bitangolásától". 66 Lakói 1683 és 1711 között többször elmenekültek és visszatértek. 1706-ban Rákóczi a kevieket is Rakamazra telepíti át. 67 Lakói a Rákóczi-szabadságharc után visszatértek, 1720-ban 29 taxás jobbágy került itt összeírásra, akikről azt jegyezték fel, hogy részben a hajdú városokból, részben Békés megyéből tértek vissza. Ekkor még mindig 21 elhagyott ház volt a településen. 68 Az újratelepült Túrkeve elöljárósága 1726-ban alakult meg, melyet az 1726. szeptember 16-tól vezetett tanácsi jegyzőkönyvek igazolnak. 69 1745-ben részt vett a redempcióban és ezzel végleg megerősítette a Nagykunsághoz való tartozását. 1754-ben a túrkevi mezőn 13 ide menekült, a Törő-féle lázadásban részt vett jobbágyot fogtak el és kísértek Szolnokra. 70 A XVIII. század végén az addig csak református lakosságú községbe katolikusokat is telepítenek, de számuk egészen a XX. századig nem jelentős. 71 1774-ben hatalmas tűzvész pusztított, amely a település 300 házából 270-et elpusztított. Az addigi kertes települést ezután alakították át szabályos utcás településsé. 72 1786-ban 9 család települt ki a Bácskába, a pacséri kamarai birtokokra. 73 1808-ban I. Ferenctől városi rangot és négy vásár tartásának a jogát kapta meg. 74 A pesti március 15-i események híre két nappal később érkezett Túrkevibe. Ám a hírek bizonytalanok és ellentmondóak voltak, így a lakosság a várakozás álláspontján maradt, s a Kerülettől várt intézkedéseket. A rendelkezéseknek megfelelően 1848. május 28-án a kevi lakosság népgyűlést tartott, amelyen új tisztikart és tanácsot választottak ugyan, de ez lényeges változást - néhány személy cseréje történt csupán meg nem jelentett. 75 1848. június 14-én tartották meg Keviben az első képviselőválasztást.
