Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

786 TÚRKEVE Ennek eredményeként a Túrkevi Kerület képviselője Szentkirályi Móricz főkapitány lett, akit 1848. április 22-én Szemere Bertalan belügyminiszter mutatott be, mint Szluha Imre jászkun főkapitány utódját.

76 A választások után megszervezték a nemzetőrséget. A gyalog nemzetőrséget 2 zászlóaljba osztották be. Kevi Kunszentmártonnal és Kunhegyessel együtt alkotta a II. zászlóalj 3. századát, melyet Hidassy Elek századparancsnok irányított. A Délvidék védelmére Verbász, Szenttamás alá vonultak, komolyabb csatákban azonban nem vettek részt. Amikor 1848. augusztus 29-én Görgey felhívást intézett a kunokhoz, hogy azok önkénteseket állítsanak ki, Kevi népe sem tüntette ki magát, s csak a Jászkuri Kerület december 18-i felhívására jelentkezett a Nagykun Lovascsapatbeli szolgálatra 16 kevi polgár, akik aztán tevőlegesen részt is vettek a szabadságharc csatáiban.

77 Az 1849-es évtől kezdve Túrkeve lakosai már mindenben igyekeztek a hadvezetőséget segíteni. A Törökszentmiklóson és Karcagon felállított hadikórházak részére 7 paplant, 10 matracot, 5 pokrócot, 5 dunyhát, 41 párnát, 81 lepedőt 21 törülközőt, 53 inget és 63 gatyát küldtek, amit a hadügyminisztériumi hírlap nyilvánosan is megköszönt. Mészáros Lázár hadügyminiszter pedig a kevi református egyház sebesülteknek eljuttatott adományát nyugtázta köszönő levelében.

78 A városra kivetett 35 újonc helyet a város 50 főt, tehát 15-tel többet állított ki. Amikor júliusban újabb lovas csapatokat kértek, Keviből 47 ember vonult be 52 lóval együtt.

79 1849. július 5-én 1117 fő állott ki 6 században Hajdú Imre ügyvéd, Kiss Lajos tanácsnok, Kiss István ügyvéd, Bátakeszy József, Katona Sándor főjegyző és Vincze Ignácz századosok vezetésével, s Végh Sándor parancsnoksága alatt az ágotai nagykun táborba vonult. A katonákat Korponay János vezette július 9-én Debrecenbe. A debreceni csatavesztés után a kevi népfelkelők hazatértek szülővárosukba.

80 Hogy azonban ott, a vesztes csatában is helytálltak, bizonyítja egy 1868-ban kelt irat. Hajdú László, főhadnagyi rangban lévő kevi közbirtokos számára állították ki tanúsítványként ezredben' társai, s aláírásukkal igazolták Hajdúnak a debreceni csatában tanúsított „kitűnő" részvételét és „közkedveltségű egyéniségét".

81 Az önkényuralom idején Kenéz Mihály mint kinevezett megyefőnök és kerületi főkapitány Keviből intézte a megye és a kerület ügyeit.

82 Túrkeve a szabadságharcot - ellentétben a többi nagykun várossal - lakosságszaporulattal fejezte be, mivel kiesett a hadműveletekből, sőt, a nagy átvonulási útvonalaktól is távol feküdt.

83 A megszaporodott lakosságot a város határában lévő földek mind nehezebben tudták eltartani. Már 1850-ben szükségessé vált az addigi közös legelőként használt földek osztása, amely azonban csak átmenetileg segített, így 1860-ban újabb kimérésre került sor.

84 Az 1863as év az Alföld többi településeivel együtt Túrkevét is súlyosan érintette. A szárazság miatt 1863. június 24-ig 6062 db szarvasmarha és 58 657 db juh hullott el.' A szarvasmarhánál az 1861. évi állatállomány 88%-a, a juhnál 93,5%-a volt a veszteség.

85 1874-ben a város rendezett tanácsú várossá alakult, s első polgármesterei Nánássy János, majd Kenéz Béla voltak. A városi elöljáróság 14 tagból állt: polgármester, árvaszéki ülnök, közgyám, városgazda, adószedő, ellenőr, ügyész, rendőrkapitány, alkapitány, tanácsnok, főjegyző, aljegyző és két írnok.

86 A közigazgatási státus rendezésével egyidejűleg területi átszervezésekre is sor került. Ugyancsak 1874-ben csatolták Túrkevéhez az 5111 kh területű Pusztatúrpásztót.

87 1876-ban a közigazgatási reform következtében Túrkeve az újonnan szervezett Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez került.

88 Az életkeretek tágításának egyik útja a legelők és közös földterületek ismételt osztása volt, amelyekre már az 1850-es osztással mutattunk példát. A másik lehetőség a területet veszélyeztető, áradásokkal azt beszűkítő folyók szabályozása volt. Karcag, Kisújszállás és Túrkeve képviselőtestülete több ízben kérte a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumot, hogy egységes tervek alapján tegye lehetővé a vízszabályozást.

89 Ennek szükségessége azért is aktuálissá vált, mert a nagykun városok lakossága-