Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TOMAJMQNOSTORA 715 Lóránt, Abád és Tomaj falvakban vele azonos jogokkal rendelkezik.

58 1340-ben Kochola fia Péter kun és társai rátörtek Losonczi István tomaji földjeire és megölték annak Chydbe nevű jobbágyát.

59

1349-ben I. (Nagy) Lajos megtiltotta a kócsiaknak és a kunoknak, hogy Tomaj monostora lakóit bántalmazzák.

60 1394-ben az egri káptalan Zsigmond király parancsára ellentmondás nélkül iktatta be Losonczi Lászlót Tomaj falu birtokába.

61 1402-ben Garai Miklós nádor ítéletlevele alapján Tomajt és Abádot Pásztói János felesége, Katalin kapta meg.

62 1449-ben Vitéz János váradi püspök zálogba veszi Losonczi Albert Tisza melléki birtokait, azonban 1465-ben a Losoncziak visszafizetik a zálogösszeget, így Tomaj továbbra is az ő tulajdonuk marad.

63 1482-ben Losonczi Lászlótól zálogképpen Parlagi György,

64 majd 1490-ben Haraszti Ferenc szerezte meg a falut.

65 1521-ben azonban Tomaj földesura ismét a Losonczi család egyik tagja, Zsigmond volt.

66 1527-ben János király a Ferdinándhoz átpártolt Losonczi Antal abádi, bánhalmi és tomaji birtokrészeit Kenderesi Mihálynak adományozta.

67 Ezután földesurairól sokáig nem kapunk hírt. 1669-ben Patkó Tamás és Erzsébet, 1682-ben Pásztor Pál, 1699-ben Majtényi György és Sámuel, 1702-ben pedig Repeczky Sámuel és Katalin tiltja el Heves vármegye közgyűlésén az idegeneket Tomajpuszta használatától.

68 A XVIII. század elejétől kezdve területének nagy részét az Orczy és a Borbély család tartja a kezében, mellettük a kisebb részek birtokosaként időről időre más-más família tűnik fel, így az Almássy,

69 Csanádi, Magyari,

70 Korda,

71 Szapáry.

72 Az Orczy család földjeit 1756-ban egy Miklós nevű görög kereskedő,

73

1851-ben pedig a Lejeune testvérek haszonbérelték,

74 majd az Orczyak a Wodianer bankháznak adták el tomaji birtokaikat. Wodianer Mór leányát, Gabriellát 1861-ben Nemes Vince vette feleségül, s e házasság révén a gróf Nemes család a puszta nagy részének birtokosa maradt egészen a felszabadulásig.

75 Mivel a megmaradó területeket a Magyary-Kossa családtól is ők bérelték, ezért Tomaj kizárólagos urának a II. világháború végéig a Nemes famíliát tarthatjuk.

76 Lakosságának társadalmi összetétele - az itt lévő uradalom gazdasági igényei miatt - igen változatos képet mutatott, így pl. 1851-ben az állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozókon kívül jelentős számú hivatalnok élt a pusztán.

77 A későbbi társadalmi változást szemléletesen tárja elénk a lakosok életviszonyairól 1945-ben keletkezett, de a múlt század közepéig visszanyúló leírás: „Szorgalmas, pontos adófizető népe, nagyrészt cseléd- és napszámos-sorsból verekedte fel magát törpebirtokossá és egy-egy kis ház tulajdonosává, s szorgalmas, verejtékes munkával szerzett az utóbbi 70-80 év alatt körülbelül 1000 kh földet".

78 A leíráshoz jól kapcsolódnak a birtokviszonyokról készült statisztikai adatok:

79 1939 1949 birtoknagyság családok száma birtoknagyság családok száma 10 kh alatt 270 0-1 kh 4 10-50 kh 24 1-3 kh 70 50-100 kh 2 3-5 kh 55 100-500 kh 3 5-10 kh 124 500 kh felett 1 10-15 kh 28 15-20 kh 4 20-25 kh 5 25-35 kh 2 Látható, hogy a 10 kh alatti birtokosok száma megközelítően azonos maradt (1939ben 270,1949-ben - a földosztás befejeződése után - 253), sőt a 10-50 kh-val rendelkezők száma sem változott jelentősen (24, illetve 39). Ez egyben azt is mutatja, hogy bár