Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
716 TOMAJMQNOSTORA a felszabadulás után 975 kh területet osztottak szét 220 család között, 80 ez a juttatás már nem változtatta meg alapvetően a háború előtt kialakult alsó birtoknagyság-csoportokat. Házhelyhez 132 fő jutott 1945-ben. 81 A legnagyobb változást az 50 kh feletti kategória megszűnése jelenti. 1949-ben 50 kh-t meghaladó területtel csak az 1948. október 25-én létrehívott Petőfi Tszcs 82 rendelkezett, melynek főbb adatai a következőképpen alakultak: 83 Év termelőszövetkezet 1948 Petőfi 1953 Petőfi 1954 Petőfi 1955 Petőfi 1956 Petőfi 1957 Petőfi 1958 Petőfi 1959 Petőfi 1960 Petőfi terület (kh) tagok száma 181 25 400 25 384 15 565 64 281 27 229 31 2173 281 2235 277 2035 257 1950-ben a tszcs mellett létezett a községben egy földműves-szövetkezet is, amely 361 kh-on gazdálkodott. 84 A közös utat választók, a termelőszövetkezetet életrehívók nagy része a Szovjetunióból hazatért hadifogoly volt. 85 1949-ben a falu kereső lakosságának 92,2%-a dolgozott a mezőgazdaságban, 1960-ban azonban már jelentős a változás: 86 Keresők 1949 1960 Mezőgazdaság Ipar Kereskedelem Közlekedés Közszolgálati és szabadfoglalkozású Véderő Napszámos Házi cseléd Egyéb 575 19 9 2 9 390 126 17 11 41 Összesen 623 585 1960-ra tehát jelentősebb arányeltolódás figyelhető meg az iparban és az építőiparban dolgozók javára, de a lakosság döntő része továbbra is a hagyományos területen, a mezőgazdaságban kereste kenyerét. 7. A település határáról Bél Mátyás dicsérőleg szól: „földje termékeny, sarjúnak, gabonának alkalmas". 87 Fényes Elek szerint a puszta talaja homok, szik és gazdag fekete föld, mely elősegítette az itt folyó jelentős uradalmi gazdálkodást. Az állattenyésztés elsődleges szerepére utal, hogy 1851-ben a Lejeune testvérek 10 000 darabos juhállománnyal rendelkeznek, 88 s pár évvel később Palugyay Imre szerint is 5660 birka, 347 szarvasmarha és 76 ló van a tomaji határban. 89 Az állattenyésztés kiterjedt voltát jelzi továbbá, hogy 1851-ben 35 juhász, 80 béres, 6 kanász, 3 csordás és 2 csikós állt az uradalom szolgálatában. 90 Az állattenyésztés mellett a föld- és kertművelés másodlagos szerepet játszott ugyan, de már a XVII T . század végén 1823 kh szántóterülettel rendelkezett a tomaji határban az Orczy és a Borbély család, 91 továbbá 1851-ben az
