Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZAPÜSPÖKI 539 írtak össze. A külterületi lakosság Í »zárna 1890-ben 343,1949-ben 256, 1960-ban 127 fő volt. Külterületi lakott helye 1910-ben Farkasdomb. 54 A népesség alakulása: 55 a) Ev 1548 1571 1576 1577 1581 1583 4 telkes 16 férfi 14 adózó 13 adózó 9 adózó 10 adózó jobbágy 8 zsellér 1597 1606 1621 1624 1670 1681 6 adózó 2 adózó 5 adózó 4 család 9 család 8 család 1703 1718 1720 1728 1735 1746 16 eszmei telek 17 porta 22 porta 41 porta 36 porta 350 telek b) Ev 1786 1828 1869 1880 1890 1900 677 929 1491 1631 1885 1834 1910 1920 1930 1941 1949 1960 2159 2261 2437 2478 2664 2673 A község lakosságának száma - különösebb külső település nélkül - a XX. században, egészen 1960-ig dinamikusan nőtt. Maximumát nem a múlt század végén - mint általá­ban a környező falvak -, hanem a legutóbbi időben érte el. 56 5. IV. Béla 1261. évi oklevele szerint Tiszapüspöki az egri püspökség birtoka. Közigazgatásilag az Árpád-korban Hevesújvár, majd Hevesújvár és Borsod megyéhez tartozott. 57 Az 1300-as évek elején az iratok szerint Szolnok megye része. A XIV. szá­zad közepétől 1569-ig Külső-Szolnok megyéhez tartozott. Eger 1596-os elestéig az egyesített Heves és Külső-Szolnok vármegyében találjuk. 1596-1613 között nincs biz­tos adat hovatartozásáról, de 1600-ban például a tiszapüspöki jobbágyok ügyében Gö­mör vármegye szolgáltatott igazságot. 1613-tól az újjászervezett Heves- és Külső-Szol­nok megyéhez tartozott. 58 Az egyházi birtok mellett még kisebb részbirtokok is lehettek Püspökiben. Erre utal az 1266-ban IV. Béla által jóváhagyott szabadon való végrendelkezés, amelynek értelmében a főként Baranyában birtokos Kalán nemzetségből származó Nana mester, ha utód nélkül hal el, a margitszigeti apácákra hagyja birtokát. 59 1276-ban a zalai Tűrje nemzetség, a XV. század közepén pedig a Vértessy család rendelkezett itt részbirtok­kal. 1323-ban Károly Róbert megerősíti a püspökség birtokjogát is. 1374-ben Békés fia János, Endre fia János fiai Miklósnak és Simonnak engedik át más községekkel együtt Püspökit, hogy jobb és nyugalmasabb helyzetbe kerüljenek. 60 1490-ben a mike­budai Simonffy család birtokolja a község területének egy részét Szajollal együtt. 1514-ben Szabó Benedek özvegye mikebudai Simonffy Piroska itteni birtokrészeit el­adta Ványai Miklós fiainak, Bernátnak és Mihálynak. Birtokosa a török hódoltság ko­rában Békés Gáspár (1566-ig, török fogságáig), Tassy Pál (1566-tól Békés Gáspár bir­tokában). 61 1570-ben ifj. Jakabházy András és Jakabházy Mihály pert indítottak ap­juk, Jakabházy András itteni birtokrészéért, aki kb. 1538-1552 között lakott Tiszapüs­pökiben, s öt telket birtokolt. Telkeit előbb zálogba adta, majd eladta. A Jakabházy testvérekkel szemben álló Tassy Pál birtokrészeihez Békés Gáspártól jutott, hat telket

Next

/
Oldalképek
Tartalom