Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

540 TISZAPÜSPÖKI pedig Ispán Jánostól vásárolt. E telkeket eredetileg id. Jakabházy András adta zálogba Ispán Péternek, akitől Ispán Jánoshoz jutottak. A Jakabházyak Tassy Pált hatalmas­kodással vádolva kívántak a birtokrészekhez hozzájutni. Ez 1573-ban sikerült is ne­kik. 62 1583-ban az egri püspök a községet Halmy Gábornak és Ráday Gergelynek ado­mányozta. 1597-ben a Fejér család kapott birtokrészt Tiszapüspökiben. 63 1606-ban csupán két tizedköteles jobbágyot írnak össze. 64 1620-tól a község lakossága megsza­porodik. 1620-ban a korábban, 1606-ban itt élt Tury Balázs a községi bíró, s később a Nagy és a Vas családok is visszatérnek. Ők a XVI. század végi összeírásokban szere­peltek. 1620 körül a Halmy család szervezi újjá a települést. Halmy Gábor halála után rokona, Fáy László kapja meg a birtokrészt 1661-ben. Tőle azonban elkobozzák a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétel miatt. 65 1662-ben Püspökit a végvári katonák prédálják fel. 66 1672-ben és 1685-ben kuruc csapatok állomásoznak a község­ben, s a környező településeken. 67 Az 1671-es és 1674-es években a szajoliakkal álla­nak perben, s fellebbeznek a megyéhez. 68 1692-ben Höflányi György kapott adományt Püspökire, de 1694-ben Fenessy György egri püspök is visszaszerezte a kamara által használt egyházi részt. A tatárok elől többször is megfutott lakosság visszaszivárgása elégtelen volt adózóképes falu létéhez, s ezért 1702-ben Höflányi a falut szervezett te­lepítéssel kívánta benépesíteni. Ez ellen Telekessy István egri püspök tiltakozott, mert a püspökség tulajdonát képező falunak tekintette az egész települést. Végül 1720-ban Erdődy egri püspök 400 forint megváltási összeggel visszavásárolta a még köznemesi kézen lévő részeket Bolyky Jánostól és Hamvay Sándor Jánostól, ettől kezdve a falu kizárólagos püspöki birtok. 69 A XVIII. század elején a református Nagykunság szélén fekvő Tiszapüspöki egységesen katolikus lakosságának és plébániájának fontos szere­pet szántak. Innen indítottak missziókat a reformátusok visszatérítésére, s a község plébániájára mindig képzett papokat helyeztek. 7 " 1776-1777-ben új betelepülőinek a régi lakosok rovására mérnek telkeket. Ezek erősítik meg a püspöki gazdálkodást, s e korszakot nevezi a „nagy ugrás" korának Be­nedek Gyula. 71 1804-ben az egri püspökség területéből kialakították a kassai és szat­mári püspökséget, a falu a szatmári káptalan tulajdona lett. 72 A XIX. század első felé­ben elemi csapások vetették vissza a község fejlődését. 1808-ban igen szűk termés volt, 1813-ban, 1814-ben, 1830-ban és 1846-ban nagy árvíz, 1816-ban, 1828-ban marhavész, 1830-1834 között és 1841-ben kolera, 1846-ban és 1847-ben aszály és éhínség pusztí­tott. 73 1848. április 2-án a helység közönsége népgyűlést tartott, ahol elkötelezték magu­kat a március 15-i vívmányok mellett, s erről hálanyilatkozatot is küldtek Heves me­gyéhez. Május 23-án 40 nemzetőrt írtak össze Püspökiben. 1849 januárjában és febru­árjában Perczel seregei vonultak át a környéken, majd kisebb csatározásra is sor kerül, amikor február 9-én a Szajolban állomásozó Württenberg huszárokkal a révlejáró tá­ján (Szóró-csárda) megütköznek. Márciusban a szolnoki csata után seregek is állomá­soznak a községben. 74 A szabadságharc bukása után természeti csapások is sújtották a falut: 1853-ban és 1855-ben árvíz, 1856-ban tűzvész, 1857-ben jégverés, 1863-ban pe­dig az egész Alföldet pusztító szárazság. 75 1852-ben kezdődött meg a gátépítés, és 1854 januárjára a Ragópart-Décsefok közötti szakasz el is készült, amelyet azonban az 1855. évi árvíz átszakított. A gátépítési munkálatokat a következő években tovább folytatták. 1864-ben kezdték a tiszai ún. 75. számú átmetszést, amely a Nagyszöget a Décsefoktól kiindulva egészen Fokorú-pusztáig átvágta. A gátak teljes megépítése 1881-re fejeződött be. Az 1888. évi árvíz hatására további 1 méterrel növelték a gátak magasságát. 76 1860-ban új községháza épült, és ugyanebben az évben választottak először elöljá­róságot. A bíró Telek János, a törvénybíró Kozák Mihálv, a jegvző Kis Imre, a köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom