Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
TISZAGYENDA 419 150889/946. sz. rendeletében a kérésnek helyt ad, s 1946. március elsejei hatállyal Pusztagyenda határrészt Tiszagyenda néven nagyközséggé nyilvánítja. 48 Még 1945. december 28-án megalakult a helyi földműves-szövetkezet. A földműves-szövetkezettől bérelt területen 1948. szeptember 24-én 12 taggal kezdte meg munkáját az első termelőszövetkezeti csoport, az ún. Kocsis-csoport. 1948 decemberében egy másik csoport tagjai is közösen gazdálkodtak. 1949 szeptemberében, az első részleges tagosítás során már működött a Rákóczi termelőszövetkezeti csoport, amelynek 32 fős tagsága 402 kh földterületet művelt. A Kocsis-csoport tagjai 1949-ben fölvették a Vörös Csillag nevet, s a 407 holdon dolgozó 38 tagú csoport 1950-ben ugyanilyen néven létrehozta a falu első önálló termelőszövetkezetét, melyet 1952-ben a Dózsa, 1955-ben a Petőfi Tsz-ek megalakulása követett. A község gazdaságai 1959-ben egyesültek, s ezután Lenin Tsz néven folytatták munkájukat. 49 A községi tanács 1950. október 27-én alakult meg, elnöke Holocsi Gyula volt. A tanácsi apparátus létszáma az első években 6 fő, a tanácstagok száma 51 fő, a póttagoké 26 fő. Az 51 tanácstagból 2 volt ipari munkás, 2 szegényparaszt, 5 középparaszt és 2 értelmiségi. 50 6. Az Árpád-korban az Aba nemzetség birtoka. 1320-ban Károly Róbert a hűtlenné vált Aba Amadé (Omodeus) fiaitól veszi el Gyendát, s adja az ugyancsak e nemzetséghez tartozó Kompolt fia Péter fiának Gergelynek, a Domoszlai család ősének. 51 1325-ben mikor Péter fiai megosztoznak apjuk hátramaradt javain, Gyenda továbbra is Gergely kezén marad. 52 Gergelyről fiára, Domoszlai Miklósra szállnak a faluban lévő birtokrészek, s azért csak részek, mert rajta kívül már István királyi jegyzőt és a Lóki családot is földesúrként említik. 53 1350-ben Lóki Miklós és Péter az itt lévő földjeiket nővérüknek, Annának és férjének adományozták. 54 1402-ben Domoszlai Demeter az egész falut a kezében tarthatta, mert ő kezelte a kiskorú Szentjakabi Mihály jussát is. 55 A Domoszlai család fiúágon való kihalása után, 1418-ban nagy kiterjedésű Tisza-melléki ingatlanaikat az ugyancsak Aba nembeli, a Domoszlaiakkal közös őstől származó Kompolti család örökölte. 56 1510-ben Kompolti János (felesége Országh Katalin) és Országh László megállapodnak, hogy valamelyikük magtalan halála esetén a másik félre száll vagyonuk. 57 A Kompolti család 1521-ben kihalt, s így javaikat az Országh família szerezte meg. 58 1528-ban Ferdinánd király Országh Imrét megerősítette Gyenda birtokában. 59 1567-ben elhunyt Országh Kristóf, s hátramaradt birtokait 1569ben testvére, Borbála, s annak férje, Török Ferenc nyerte el. 60 1593-ban Gyenda földesura Szécsi Tamás volt. 61 A község XVII. századi birtoklástörténetének felvázolása megoldhatatlan feladat elé állított bennünket az egymásnak gyökeresen ellentmondó adatok sokasága miatt. Némileg tisztább helyzet csak a század végén alakult ki. 1698ban Bessenyei Zsigmond Gyendán lévő részét, mely „nagyobb részben zálogban vagyon" eladta Almásy Jánosnak, 62 aki mellett azonban 1699-ben Haller Sámuelt és a Repeczky családot, 63 1701-ben pedig Koháry Istvánt és Majthényi Györgyöt is ott találjuk a földesurak között. 64 1728-ban Almásy János és Haller Sámuel osztozik a pusztán. 65 A XVIII. század végén a fő birtokosnak számító Almásy, Hellebronth és Hunyady családon kívül egy sor új név tűnik fel, így 1797-ben a Torma, Rakovszky, Halasi, Majzik, Végess, Henter, 66 1813-ban mindezeken túl a Szerdahelyi, 67 1851-ben pedig a Baldáchy, Bóta, Cseh és Goth is. 68 A XX. században az 500 kh-at meghaladó földterülettel már csak a Pálffy család és a Baldáchy alapítvány rendelkezik, de e javakat is bérlők - pl. 1939-ben Bogdán György, illetve Zimmer Henrik és Dániel Jenő - kezén találjuk. 69 A birtokviszonyok felszabadulás előtti és utáni alakulása: 70
