Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

420 TISZAGYENDA 1939 1949 Birtoknagyság Családok száma Birtoknagyság Családok száma 10 kh alatt 215 0-1 kh 13 10-50 kh 58 1-3 kh 48 50-100 kh 16 3-5 kh 77 100-500 kh 11 5-10 kh 212 500 kh felett 2 10-15 kh 15-20 kh 20-25 kh 25-50 kh 50-100 kh 100 kh felett 52 27 9 11 1 1 Látható, hogy 1939-ben jelentős számú törpebirtokos élt Pusztagyendán, mivel a Nagyatádi-féle reform során 150 ember kapott fejenként 1,5-3 kh közötti földterületet,

71 ugyanakkor jelentős maradt az 50 kh feletti birtokkategóriákba tartozók száma. A felszabadulás után 3216 kh földet osztottak szét,

72 s az arányosságot mutatja, hogy az újgazdák döntő többsége az 5-20 kh közötti birtokállományba került. Az ennél nagyobb területekkel rendelkezők száma több mint felére csökkent, s nagy részük már nem magánszemély, hanem valamilyen közület. A község kereső lakosságának foglalkozási ágak szerinti megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti:

73 Keresők 1949 1960 Mezőgazdaság 671 670 Ipar 20 58 Kereskedelem 6 25 Közlekedés 2 9 Közszolgálati és szabadfoglalkozású 19 Véderő Napszámos Házi cseléd Egyéb 122 90 Összesen 840 852 Lakosságának döntő többségét még 1960-ban is a mezőgazdaságban dolgozók alkotják, a többi területen kenyeret keresők száma 1960-ig, sőt napjainkig emelkedett ugyan, de ez a növekedés sem változtatta meg alapvetően a község társadalmának agrár jellegét. A termelőszövetkezeti mozgalom előzményeként Tiszagyendán 1948 decemberében 2 táblás csoport gazdálkodott 229 kh földterületen 71 taggal. 1949 szeptemberében - az első részleges tagosítás során alakult meg a Rákosi Termelőszövetkezeti csoport 32 fővel 402 kh területen. 1950-től működött a Vörös Csillag, 1952-től a Dózsa Tsz.

74 Ezt követően a termelőszövetkezetek földterülete és taglétszáma a következők szerint alakult:

75