Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

816 ÚJSZÁSZ 3. Rendszeres ásatások a településen és annak határában nem folytak. A területileg illetékes múzeum szórványleletekkel sem rendelkezik a községből. Mindössze az Újszász-Nagykáta vasútvonal építési munkálatai során a második vágány lefektetésekor találtak a munkások római kori pénzeket, melyeknek pontos lelőhelye nem ismeretes. A 21 db római pénzt 1910 nyarán Gergelyffi Géza, az Alföldi Magyar Közművelődési Egylet szolnoki titkára ajándékozta Hild Viktornak, aki egyike volt a szolnoki múzeumi gyűjtemény alapítóinak. Precíz feljegyzései őrzik azonban csupán a leleteket, maguk az érmék a második világháború során eltűntek.

27 Határában uradalmi gazdasági központok voltak. A település építkezésében a fűrészelt oromdíszítésű tornác nélküli házak a jellemzők. Gazdálkodásában az uradalomhoz köthető legeltető szarvasmarha- és juhtartás, valamint a paraszti jellegű birkatartás játszott fontos szerepet. Szokásaik főleg vallásos jellegűek, ezek közül említést érdemelnek a betlehemezés, a búcsúk, továbbá az egyházi ünnepi körmenetek. A pásztorok egészen a legutóbbi időkig ezüstgombos (ún. dürü-gombos) lajbit, magas tetejű tollas kalapot viseltek. Gazdag táltos- és boszorkányhit, illetve lélekhit jellemzi a községet.

28 4. Árpád-kori népességének német eredetére nevén kívül más bizonyíték nincs, de a német nyelvterületről történt betelepülés tényét igazolja a szomszédos Szászberek település neve is. Keletről Besenyszöggel, északon a Jászsággal határos. A szászok, besenyők, jászok és magyarok telepei miatt az Árpád-kor etnikailag igen változatos vidékei közé sorolják. Első okleveles említésekor, 1347-ben már kőtemploma van, tehát a jelentősebb falvak közé tartozik.

29 A XV. század elején jászok lakták, kiknek közössége összeütközésbe került saját, helyben lakó kapitányaival. Az 1424-től név szerint ismert itteni jász kapitányok az Ujszászi, a XVI. század végétől Ujszászy nevű köznemesi család ősei. Gozthany (Kostyán) Pál ujszászi jász kapitány kiváltságait 1458-ban Mátyás király még megerősítette, de ezután már nincs több adatunk Új szász és a jász székszervezet kapcsolatára.

30 Az 1465-ben keletkezett határjárás összes helyneve magyar: „Thamas halma" (talán az 1424-től szereplő Ujszászi Péter fia Tamás jász kapitány nevéből), a „Bude szeg"-nek nevezett kis vízállás, „Te

glas halom" és „Farkas Lyk". Az eredetileg nem jász települési területre akkor hatolhattak be a jászok, mikor már teljesen magyar nyelvűvé vált ez az etnikum, s így át tudta venni torzítás nélkül a magyar helyneveket, vagy pedig maga adta azokat. Az előző esetben a falu szász és jász korszaka közé fel kell tételeznünk egy magyar periódust, hiszen sem a személynévi, sem a helynévi anyagban nincsenek német elemek, mindkettő teljesen magyar.

31 A jász eredetű Ujszászi birtokos család a hódítás legelején még Új szászon lakott, s csak az 1559. évi összeírásból derül ki, hogy valószínűleg 1557 előtt Ujszászi Lőrinc és László testvérek a Magyar Királyságba szöktek. Ujszászi Bertalan Lőrinccel együtt 1557-ben Pozsonyban szerepel, de neve folyamatosan feltűnik az 1546-os, 1559-es, és 1562-es összeírásokban, ő tehát helyben lakik továbbra is.

32 Tudunk azonban arról is, hogy ebben az időben Egerbe költözött 2 ujszászi nemes, Alattyánba és Megyerbe egy-egy család, Vácra pedig 4 család.

33 Néhány család Új szászon is megtelepül: 1562-ig 4 érkező famíliáról - köztük a Csengeri családról - van ismeretünk.

34 Zagy varékas lakói pedig kb. 1552 és 1562 között Újszászon laktak.

35 A jelenlévő népesség száma 1546-1590 között:

36