Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

ÚJSZÁSZ 817 Családfők Év Családfők száma Nőtlen fiaik száma nőtlen testvérei száma Egyéb nőtlenek száma Összeírtak száma Dzsizjefizetők száma 1546 44 8 4 1 57 30 1559 38 12 2 52 20 1562 42 23 5 70 40 1580 55 14 2 1 72 60 1590 45 10 6 13 74 44 Új szász a tizenötéves háború (1593-1606) során elnéptelenedett, s az 1620-as évek végén települt újjá. A török elleni felszabadító háborúk során ismételten elpusztult, s csak 1744-től népesült be ismét. A népesség alakulása az újratelepülés után:

37 Év 1786 1828 1869 1880 1890 1900 633 1382 2671 3023 3535 4045 1910 1920 1930 1941 1949 1960 4260 4388 5460 5468 5807 6715 Népessége az eltelt kétszáz évben rendkívül dinamikusan növekedett. Ebben döntő módon közrejátszott kedvező földrajzi helyzete, Szolnok város közelsége, valamint az, hogy a múlt század második felétől a vasúthálózat kiépülésével igen jelentős vasúti csomóponttá vált. 1910-ben fontosabb külterületei: Kisrózsás tanya, Nagygőböly járás, Tápiómajor. Külterületi népessége 1910-ben 787 fő, 1949-ben 1174 fő, 1960-ban pedig 445 fő volt.

38

1913-ban Szilvásy Lajos még 16 külterületi lakott helyét sorolta fel. Ezek 1960-ig megszűntek. 5. Szász (Zaaz) 1347-ben, első okleveles említésekor Szolnok megyéhez tartozott. A XV. század első felében Berény székhez tartozó jászok lakták.

39 Új szász és a vele délkeletről szomszédos Szarvas jász kapitányai és a jászok közössége között a királyi kötelességek viselésének aránya fölött támadt viszályt Zsigmond király 1425. március 10-én úgy rendezte el, hogy kötelezte az újszászi „filiszteus" kapitányokat, küldjenek a király seregébe saját költségükön 8 tegzes vitézt. Mátyás király anyjának, Szilágyi Erzsébetnek kérésére 1462. február 9-én Budán kelt levelében megerősítette Gozthany Pált, Mihály papot, Újszászi Györgyöt és Mihályt Uj szász, másként Szászi birtokukban, a nevezett birtokot pedig Külső-Szolnok megyéből Pest vármegyébe csatolta át.

40 Ennek ellenére az óbudai káptalan 1465. május 15-én kelt oklevelében még Külső-Szolnok megyében lévőnek mondja Újszászt és Szarvas pusztát. E tévetj" ; még a korábbi megszokásból eredhetett.

41 Annak ellenére, hogy Újszász a szolnoki magyar vár tövében feküdt, már 1546ban összeírták a törökök, mint a budai szandzsák pesti nahijéjébe tartozó települést.

42 Amikor Szolnok 1552. szeptember 4-én elesett, még a remény is elveszett arra, hogy e vidék visszatérhessen a Magyar Királysághoz. Újszász lakott hely volt a tizenötéves háború kitöréséig, s annak következtében néptelenedett el. Ezt követően viszont 1629-1630-ban a tímár-birtokok között említik, tehát ekkor már ismét benépesült.

43 A XVII. században folyamatosan lakott, s 1666-ban a parasztvármegye harmadik, kecskeméti hadnagyságához tartozott.

44 1641. január 18-án Ujszászy Mátyás családjától kapott 2 újszászi jobbágytelkét 200 Ft-ért elzálogosította, hogy magát a török rabság-