Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

760 TÖRÖKSZENTMIKLOS Év 1852 1879 1895 1935 1952 1957 1962 kh kh kh kh kh kh kh Szántó 21453 43507 44043 45615 30852 26885 25651 Rét, kert 5198 2565 2384 1104 522 578 699 Szőlő 257 270 121 37 7 13 19 Legelő 13969 8157 6274 2907 982 1642 1730 Erdő 111 269 328 219 551 726 Nádas 30 220 2 Terméketlen 6245 2039 3102 2899 2105 2427 3 291 Összesen 47152 56649 56413 52890 34689 32096 32116 A határterület módosulása a már említett újkeletkezésű községek elcsatolásával áll összefüggésben. A szántóterület nagysága 1879-től szinte stabillá válik, s nagyobb ingadozást csak a legelő területének változása mutat. 1935-ös adatsorunk egészen alacsony legelőrészesedése a tenyői részek Szajolhoz csatolása miatt alakult ki. A törökszentmiklósi határ legnagvobb részén búzát és kukoricát termesztettek. Ezt tükrözik az 1944. évi adatok is: 18000 kh búza, 4000 kh árpa, 300 kh rozs, 14000 kh kukorica, 70 kh burgonya. A termésátlagok ekkor: búza 6 q/kh, árpa 6 q/kh, rozs 7 q/kh, kukorica 10 q/kh, burgonya 40 q/kh.

146 Törökszentmiklós területén az 1950-es, 60-as években a kenyérgabona, kukorica, züldség- és gyümölcstermesztés voltak a legfontosabb szakágak.

147 Az állatállomány változása 1852 és 1962 között:

148 Év 1852 1895 1911 1935 1942 1952 1957 1962 db db db db db db db db Szarvasmarha 1994 7232 6191 5630 6506 4032 3541 5497 Ló 2341 3486 3335 4804 4335 2392 2072 1334 Juh 11656 9969 4723 2593 2618 372 1429 2869 Sertés 14079 8586 23710 25804 12400 15427 22745 Igen nagymértékű a juhállomány visszaesése 1895 és 1911 között. Mindezt azonban nem követi a másutt megszokott sertésszám-növekedés. Az 1950-es évekre alakul ki bizonyos ingadozás után a sertések stabil száma. Ezeket a változásokat, ill. a szarvasmarha-állományban bekövetkezett ingadozást az magyarázza, hogy a XIX. század közepéig szilárdnak mutatkozó Almássy-birtokok rendszere felbomlik és a különböző kisebb bérlők és birtokosok a szántóföldi gabonatermesztés elsőségéhek megtartása mellett különböző gazdasági ágazatokkal kísérleteznek. Az állatállomány az 1944. évi hadiesemények következtében jelentősen csökkent: az 1944. január l-jén meglévő 2031 tehén 1944 decemberére 800-ra, az 1020 borjú 350-re, az 5950 sertés 2200-ra, a 4773 ló 500-ra, az 551 ökör 80-ra, a 2013 juh pedig 150-re, míg a kecskék száma 50-ről 100-ra növekedett.

149 Az 1960-as évek elejére a szövetkezetek sertéstenyésztésében az állatok számának növekedése mellett minőségi változások is történtek. A zsírsertésekkel szemben a hússertések tartása vált uralkodóvá. Ugyancsak nagyarányú fejlődés ment végbe a baromfitenyésztés területén is. Az 1960-as évek elején a termelőszövetkezetek évi 200-300 ezer baromfit adtak át a kereskedelemnek. A gazdaságok korszerű tojóházakban minimális kézi munkaerővel gondozzák a baromfi-törzsállományt.

150 8. Az iparra vonatkozó első adataink az urasági iparhoz kapcsolódnak. 1725-ben Almásv János a szentmiklósiakkal kötött szerződésében említi az általa korábban