Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TÖRÖKSZENTMIKLÓS 745 letek is bizonyítják a község korai megtelepülését. Ekkor azonban valamiféle nagyobb arányú településszervezés, alapítás történhetett e térségben, mert Szenttamás Törökszqntmiklós, Szentgyörgy Tiszaszentimre, Szentiván Besenyszög, Szentpéter Istvánháza határában tűnik fel, s valamennyi a jászok vagy kunok által birtokolt terület határain. Okunk van arra gondolni, hogy a tatárjárás után megritkult faluhálózat megújításáról van szó a kun vagy jász kézre nem került területeken.

39 Tóth Sándor, Törökszentmiklós monográfusa részleteiben tisztázta a népesedés történetét. 1552-ben Balaszentmiklós még népes és lakott hely, hiszen 32 portát írnak össze. Ekkor a török, Szolnok ellen felvonulva földvárat épített Szentmiklóson, hogy kelet felől védje magát a támadások ellen. Ez nem vezetett a helység elnéptelenedésére. A török - amelynek várőrsége körülbelül felényi volt mint Szolnoknak - békén hagyta a falut, s 1571-ben 106 adózó férfi szerepel a fejadó összeírásban, ezzel a számmal a legnépesebb település a környéken.

40 Az 1571. évi török adólajstrom Szentmiklós városában 102 házról tesz említést. Ugyanez a forrás Szenttamáson 24, Tiszabalán 24, Szakállas faluban csupán 16 házat sorol fel.

41 A XVI. század második felének hadieseményei hatására csökken ugyan Miklós népessége, azonban nem néptelenedik el. A várat 1595-ben Miksa hadai felégetik, s a település népének egy része Szakállasra menekül. A tizenötéves háború után lakói visszaszivárognak és újak is érkezhetnek. A települések XVI. század végi pusztulását jól tükrözi a magyar részre gabonadézsmát fizető háztartások számának alakulása is:

42 _576 1579 1583 1597 1625 Szentmiklós Tiszabala Szenttamás Szakállas Bár gyérek adataink, tudjuk, hogy 1625-ben 6 adózó portája van. A várat II. Rákóczi György hadai 1659-ben ismét felégetik, de újjáépítését még ez évben megkezdik. 1677-1683 között Thököly hadai tartják kezükben. A vár végpusztulása 1685ben következik be. Ettől kezdve a település határát csak gyéren lakják, halászok, révészek élnek ezen a tájon.

43 Szentmiklós neve az 1635 és 1686 között felvett portaösszeírásokban nem szerepel. Ugyancsak lakatlanná vált már ebben az időszakban Szenttamás is.

44 Adóporták 1635 és 1686 között: 1635 1647 1675 1686 Szentmiklós Tiszabala 21/2 1 1/2 1/2 Szenttamás Szakállas Kengyel Tenyő 1700-ban kapja meg az Almássy család Törökszentmiklós birtokjogát, amit 1716ban megerősítenek.

45 A földesúri család 1720-tól kezdi benépesíteni a települést Roffról, Egy ékről, Szeghalomról, Földvárról toborzott reformátusokkal. Az első hullámban mintegy 26 család érkezik. Őket katolikusok követik, akiket előbb Almássy a vallási villongás elkerülése érdekében külön akar letelepíteni. Az első katolikus települők Csányról, Buráról, Hevesről érkeznek, majd távolabbról, más Borsod és Heves me29 ? 42 7 6 13 11 16 14 9 9 20 19 6 6 6 4 7 11/4 1 1 3/4 1/4 1/4 3 3/4 3 1 1