Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

726 TÓSZEG és a kitűnő marxista társadalomtudós, az angol Gordon Childe. Rajtuk kívül természetesen a magyar régészet valamennyi számottevő egyénisége végzett itt feltárást. S mivel mindannyian más módszerrel és eltérő elképzelésekkel folytatták az ásatásokat, mindig újabb és újabb eredmények, magyarázatok és szakmai viták születtek KeletEurópa legelső megvizsgált bronzkori telepe körül. Ez a vita ma sem zárult le. A halom megnyitásának 100. évfordulójára a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Régészeti Tanszéke és a szolnoki Damjanich János Múzeum közös „kontroli-ásatást" végzett, melynek eredményeként lényegében megállapodás született a tószegi ásatás eredményeit mindig is mérceként használó régészek között a bronzkor magyarországi periodizációjával kapcsolatosan.

20 Tószeg árvízmentes szinten épült halmazfalu. Paraszti társadalma Szolnok közelsége miatt hamar polgárosult. Lakosai között már a századfordulón sok a Szolnokon dolgozó, kétlaki munkás. A paraszti gazdaságokat az önellátó, szemtermelő-állattartó rendszer jellemezte. Kiemelkedő fazekasipara. Jelentős volt a szövés-fonás, vessző- és gyékényfonás, gyűjtögetés, halászat. Szokásai közül a betlehemezés, aprószenti korbácsolás főként a római katolikusok körében fordult elő. A disznótori kántálás, farsangi alakoskodás, szilveszteri és nagypénteki kolompolás (féregűzés) a reformátusok jellegzetes szokásának számított. Hitvilágában a táltos-, lélek- és boszorkányhit játszott kiemelkedő szerepet. Kónyár (Dósa) Ferencné, Móré László, Móré Pál ismert gyógyító emberek voltak.

21 4. A községet először 1368-ban Thozegh alakban említik. Valószínűnek látszik, hogy magyar eredetű település.

22 Feltételezhető, hogy e kedvező fekvésű helyet a honfoglalók igen korán megszállták. Az Árpád-korban és később is folyamatosan lakott, legalábbis a gyakori névelőfordulások okleveleinkben ezt bizonyítják. Népessége Szolnok 1552-es ostromát is átvészelte, mert 1559-ben 22 férfit írnak itt össze, de számon tartanak 10 meghalt férfit is.

23 A tizenötéves háború idején lakossága a közeli Szolnok védelme alatt megmarad, sőt, a Tisza túlsó partjáról menekülni kényszerülőket is gyakran befogadja. Úgy tűnik, hogy a legválságosabb XVII. századi években is van lakossága, hiszen 1629-ből, 1630-ból, 1632-ből, 1637-ből, sőt 1652-ből is ismerjük a helység prédikátorát.

24 Pusztulása, illetve lakosságának megfutása a törökkor végére tehető, 1690ben ugyanis már puszta helyként írták össze. Ez azonban átmeneti lehetett, s lakossága nemcsak visszatért, hanem 1692-ben a túri menekülteknek is otthont adott.

25

1697-ben lakott hely. Tószeg 1700-ból való pecsétjéről Pesty Frigyes tesz említést, s az akkori jegyző, Kása Lajos maga is csodálkozik rajta, miként élhet az a helyi hagyomány, miszerint a legelső települők ez idő tájt jöttek Tiszanánáról.

26 Kétségtelen tény, hogy a XVIII. század elején az ország különböző részeiből jelentősszámú új lakos érkezett. Ámbár lakói időnként elmenekültek, a harcok elmúlásával azonban újra meg újra viszszatértek, így a település mindvégig folyamatosan lakottnak tekinthető.

27 A népesség a XVIII. század folyamán egyre növekedett, új betelepülők is voltak, de nagyobb demográfiai változás az 1831. évi kolerajárványkor következett be ismét. Az 1827-es adatok szerint Tószegnek 1649 lakosa volt, s már a katolikusok voltak túlsúlyban. Lakossága a XVI. század közepétől így változott:

28 ö Eyj 1559 1578 1715 1720 1728 22 férfi 7 porta 22 háztartás 30 háztartás 41 háztartás 1730 1743/44 1748 44 háztartás 65 háztartás 69 háztartás