Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
TÓSZEG 727 Ev: 1787 1828 1869 1880 1890 1327 1900 1649 1910 2773 1920 2813 1930 3312 1941 3767 1949 3688 1960 3739 4258 4385 4434 4433 A külterületi népesség száma 1910-ben 1403 fő, 1949-ben 1957, 1960-ban 755 fő. 1910ben külterületi lakott helye Paládicspuszta. 29 5. 1368-ban Nagy Lajos ceglédi adománylevelének határbejárása Tószeget nem művelt területként, egyes vélemények szerint lakatlan helyként tünteti fel, birtokosait sem említve. Vass Előd legújabb kutatásai szerint a kunok használták ugyan a művelés alá nem fogott határt legelőként, de a település puszta volta nem igazolható. 30 1380ban Paládics földesuraként említik a Wesseni (Vezsenyi) családot, s tudjuk, hogy az ő birtokaik később 11 községen át Tiszasasig húzódtak. Tószeg is bizonyára e birtoktest tartozéka volt. 31 1408-ban Zsigmond Tószegen Garázda Miklósnak és Szilágyi Lászlónak ad birtokrészt. 32 Nem lehetett az egész falu az övéké, mert 1450-ben a budai káptalan jelentése arról ír, hogy Wesseni László érdekében körül kell határolni Tószeget és Paládicsot. 33 Wesseni László halála után Cegléden lakó özvegye más birtokokkal együtt fegyverrel tör Nyársapát és a klarissza apácák ceglédi jobbágyaira, amiért a király valószínűleg elveszi a birtokot, s az 1466-os erőszakos cselekmény után Tószeget, Vezsenyt, Paládicsot és Abonyt Kinizsi Pálnak adományozza. 34 Két oklevél szerint (1479, 1486) Kinizsi Pál kérésére Tószeget Külső-Szolnok megyéhez tartozónak nyilvánítják. 35 Mátyás halála után a település birtokost cserél. Hogy ez mikor következik be, nem tudjuk, de 1508-ban Cheői Antalt és Tamást magvaszakadt birtokosként említik, s ennek következtében rövid időre koronabirtokká válik. 1512-ben Mária királyné és a gyermek II. Lajos Werbőczy Istvánnak adományozza a birtokot. 36 1522ben II. Lajos egy Prágában kelt oklevelében Abony, Tószeg és Paládics birtokában megerősíti, majd 1523-ban be is vezeti a birtokba Werbőczy Istvánt és fiát, Imrét. 37 Dózsa György Cegléden állomásozó hadai Szolnok alatt a várkonyi réven kelnek át, s minden bizonnyal Tószeget is érintik. 38 A törökkor kezdetén a birtok Werbőczy családjának kezén marad, s ebben az adományozott leány unokáit is megerősíti a király 1549-ben. 39 1568-ban még mindig a Werbőczy örökösöké a birtok, s változás csak 1578-ban következik be, amikor is Horváth Gáspár és János, illetve a Szolnokot birtokként megkapó Parlaghy György a földesúr. 40 1552-ben a Szolnokot körülfogó török seregek a lakosságot ideiglenes menekülésre késztették, de ezt követően valószínűleg rövidesen visszatért lakossága, mert 1559-ben már népes hely, s a környék többi települése is lakott. Cegléd, Várkony, Varsány, Túr, Balaszentmiklós és főként Szolnok khász városok környezetében a XVI. században minden bizonnyal védelmet élvezett a falu. A török hódoltság megszünteti a Heves-Külső-Szolnokhoz való tartozását. A török közigazgatás szerint, mint a Tisza jobb partján fekvő települést a budai szandzsákba osztják be. 41 A török hódoltság első évtizedeiben jelentős haltizedet fizetnek Tószeg lakói, s ez az adónem egyben foglalkozásukra, megélhetésükre is utal. 42 A reformáció Tószeget is érintette. 1562-ben a Szolnokra fogolyként érkező Szegedi Kiss István prédikátornak lehetett szerepe az áttérésben. Az áttérésre mutat az is,
