Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZASZŐLŐS 639 volt. Elevenen élnek a népdalok, balladák és históriás emlékek. Századunk elején a faluban Vak Pál gyógyító, Faragó Zsuzsi, Kis Gulyásné halottlátó működött.

29 4. A Tomaj nembeli Abádi ág birtokaihoz tartozó magyar lakosságú falu volt.

30 Betelepülése jóval korábbi lehet, mint első említése. Népessége így alakult:

31 1548 1564 1571 1576 1577 29 család 11 porta 34 férfi 16 háztartás 20 háztartás 1579 1635 1672 1675 1696 20 háztartás 1 1/2 porta 1 1/4 porta 1/4 porta 45 háztartás 1715 1720 1728 1746 1752 1770 18 háztartás 30 háztartás 47 család 37 család 1 46 család 137 család *> Ev 1786 1824 1828 1835 1847 1369 1526 1513 1533 2065 1858 1869 1880 1890 1900 1990 2200 2215 2414 2455 1910 1920 1930 1941 1949 1960 2555 2543 2621 2585 2737 2610 Tiszaszőlőshöz 1554-től az ekkor elpusztított Domaháza területe is hozzátartozott, amely ma is határának része. Domaháza 1552-ben még két porta után fizetett adót. Lakossága valószínűleg Szőlősre húzódott be, s többé nem települt újjá.

32 A tizenötéves háború Szőlős népességét apasztotta, de a falu nem pusztult el. 1672-ig másfél, illetve egyegész egynegyed portával rendelkezett, népessége folytonos volt. 1672ben jóformán egész népét elhurcolták a szentimreiekkel együtt a tatárok. De a falu nem maradt pusztán, néhány túlélő bizonyára volt, s később a környékbeliek is odahúzódtak, hiszen 1675-ben 1/4 portáját írták össze, 1696-ban pedig 45 adózó háztartása volt. Az 1548-as, az 157l-es és az 1720-as összeírások nevei között - nem számítva a gyakori, jellegtelen neveket - a Pálfy, a Buda(i), a Veres (Vörös) családnevek fellelhetők.

33 1695-ben Bihar megyei jobbágyokkal is bővült a lakossága. Népe a Rákóczi-szabadságharc alatt is helyben maradt.

34 Lakói csak ideiglenesen futnak meg Sarudra, a Cserőközbe és Tiszacsegére Rabutin elől. A lakosság egy része tartósabban is Sarudon marad, s 1709-ben onnan adózik. 1786-ban Szőlősről néhány család részt vett a bácskai kitelepülésben, ez azonban népességét jelentősen nem csökkentette.

35 A lélekszám a XIX. század végén csekély emelkedést mutat, de a századfordulótól a felszabadulás idejéig stagnál. 1908 körül Pusztadomaháza, Oszkármajor, Nagyés Kispáncélos, Aszó nevű külterületi lakott helyeken kívül öt tanyát tartottak nyilván.

36 1910-ben 672, 1949-ben 426, 1960-ban pedig 274 személy élt külterületen.

37 5. A XIV. század elején az Abádi család birtoka volt, s az 1332/1337. évi pápai tizcdjcgyzékbcn mint a kemeji főesperesi kerület egyik plébániája szerepel. A környék falvaihoz képest viszonylag nagy lehet, mert 8 garast fizet.

38

1368-ban Lajos király a füredi Kun Mózesnek adományozott egy itteni birtokrészt, ezután a Derzsi család, illetve a Bcscnyci, Szőlősi családok jutottak birtokhoz részben örökjogon, részben zá-