Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
640 TISZASZŐLŐS logjogon. 39 A XVI. század második felében Széky Pál volt a földbirtokos, feleségének, Derzsi Ilonának jogán. 1616-ban zálogként Kállay Vince, 1640-ben Balku Pál használatába került. 40 1668-ban Ráday Gáspár „Igái", Szőlős nevű falvakban portionatus (részbirtokos) lévén... háza helye mostan lakos nélkül pusztán állván... ott helyben lakos parasztságtul ugy birattatik, hogy semminemű földesúri jövedelemmel sem szántóföldekbül, sem pedig halász vizekbül nem szolgáltatnék". 41 1693-ban Glücklsberg ezredes kapta meg Szőlőst, mert kifizette érte a fegyverváltságot. 42 1695-ben Bihar megyei jobbágyok szállták meg a falut, s az 1696. évi összeírás szerint a háztartások száma a jövevényekkel együtt 45-re emelkedett. 43 1699-ben Komjáthy Ábrahámnak és Földváry Katalinnak a fia, Komjáthy Ábrahám újhelyi lakos - akit a kurucok 1710-ben lefejeztek - Pancsi Ádám jesztrebi és Palkó Pál erdélyi lakosokkal együtt birtokos volt a faluban. 44 Komjáthy Éva férje, pazoni Elek György és a széles körű Elek rokonság a XVIII. század elejétől két évszázadra terjedően lett birtokosa Tiszaszőlősnek. 45 Soós Imre szerint régi lakói 1712/13-ban tértek vissza. A Rákóczi- szabadságharc alatt azonban az 1705/1706 telén történt rác betörés után sem állott lakatlanul, mert Rabutin 1709-ben ismét felperzseli. 1709-1712 között is lakhatták, használhatták a falu védett területét, de lakóinak egy része másutt tartózkodott. 46 1721-ben a Pesti Comissio előtt igazolják templomhoz való jussukat. 47 1771-ben, midőn az urbáriumot megkötik, az Elek, a Komjáthy és a Borbély családok a falu földesurai. Közülük az Elek családé a legtöbb jobbágy. 48 A későbbiekben mint legnagyobb birtokos, az egyház- és iskolaügyet mindig az Elek család tartja kezében, ők az egyház legfőbb patrónusai is. 49 1772-ben Elek László földesúr részleges robotváltó szerződést köt szőlősi jobbágyaival, s ezzel ezek taxás állapotba, kedvező helyzetbe kerülnek. 50 1848. november 3-án Hunyadi Péter, Tóth Mihály, nemes Fekete János és nemes Péntek József a „túlfeszített szabadság ürügye alatt" a bíróválasztáskor izgatni próbáltak, amiért a két jobbágyot elfogták, a két nemes ellen vizsgálatot rendeltek el a Heves megyei hatóságok. 51 1854-ben a községet a Bach-korszakbeli közigazgatási változtatások átmenetileg Külső-Szolnok megyéhez csatolták. 52 1864-ben a Tisza-szabályozási munkálatok során befejeződik a domaházi kanyarulat levágása. 53 Ugyanebben az évben a közbirtokosság és a volt úrbéres jobbágyok tagosítási egyezséget kötnek, s a tagosítás a következő évben le is zárul. Az 1870. évi 42. te. alapján a törvényhatóságok a jövőbeli szervezet kidolgozására közgyűlést tartottak, s 1871-ben ezen olvasták fel a belügyminiszter e tárgyban kiadott rendeletét. Itt került sor az új járások kialakítására. Tiszafüred, Nagyiván, Tiszaörs, Tiszaigar és Tiszaörvény mellett Tiszaszőlős is ragaszkodott a Heves megyei közigazgatáshoz, így 1876-ban, amikor hosszú előkészület után a két megye különvált és Heves megye, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyeként önálló közigazgatási egység lett, Tiszaszőlős Heves megyéhez került. 54 A képviselőtestület 1879-ben a régi községházát és jegyzői lakást eladva, e célra megvásárolta a Léderer Mór-féle házat. 55 1902. október 7-én gyújtogatás folytán az erős szélben 101 lakóház leégett, 106 család minden ingósága megsemmisült, három személy meghalt. A falu újjáépítése a következő évben történt meg. 56 A szociáldemokrata párt szervezése Heves megyében legkorábban Tiszaszőlősön indult meg, amikor szocialista népgyűléssel ünnepelték meg a szabadságharc emléknapját. Ebben az évben száznál több példányban járt a községben a szocialisták lapja, a Szabad Szó. 1905 tavaszán a községi képviselőtestületben többségbe kerültek a szocialisták. A szociáldemokrata párt helyi szervezetének 1906-ban 40 tagja volt, az Olvasókör helyiségében tartotta összejövetelét. 1906-ban Elek István földbirtokos munkásai sztrájkba léptek, akciójuk ekkor megegyezésre vezetett. De 1907-ben az aratási szerződés megkötése során bérmozgalmuk sikertelen volt, a munkaadók aratógéppel, és más helyekről toborzott aratókkal végeztették el a munkát. Az 1907-
