Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

542 TISZAPUSPOKI bizottságban. 1945. szeptember 3-án az újonnan alakult pártok és tömegszervezetek képviseletének biztosítására módosították a képviselőtestület összetételét: az FKP, az SZDP, az NPP és az MKP négy-négy küldöttet, a Földmunkások Szabad Szervezete, az Iparosok Kereskedők Szakszervezete és a Parasztszövetség egy-egy küldöttet delegált. Az 1945. évi választásokon az NPP 475, a PDP 11, az MKP 86, az FKgP 656, az SZDP pedig 118 szavazatot kapott Tiszapüspökiben.

88 1945 márciusában alakult meg a Községi Földigénylő Bizottság, az első parcella kimérésére április 7-én került sor. Az 1945. május 22-i jelentés szerint már 339-en jutottak földhöz. 1945. novemberére 396 földművesnek, 29 iparosnak, 14 volt katonának és 74 más dolgozónak juttattak földet, 211 igényjogosult számára pedig földet tartalékoltak.

89 1946-ban 517 volt a földigénylők száma, földhöz 457-en jutottak. A kiosztott terület nagysága összesen 2245 kh. 159 házhelyet kapott személy mellett ugyanebben az évben 419 házhelyigénylőt írtak össze. 1946 februárjában Besenyszög község képviselőtestülete kérte a tiszapüspöki Nagy szögsziget Beseny szöghöz csatolását. A Nagyszögsziget Tiszapüspöki közigazgatási területe maradt, de birtokjogilag az Országos Földbirtokrendező Bizottság határozata értelmében besenyszögiek, tiszapüspökiek és óbalaiak számára egyránt osztottak itt ki földet.

90 Elsőként 1949 őszén alakult meg a Petőfi III. típusú termelőszövetkezeti csoport Tiszapüspökiben. Első elnöke Hornyik István, a szövetkezet egyik szervezője Gál András, tagjai Fülemen Ferenc, Hajnal Illés, Magyar Gábor, Zsarnai Imre, Fülemen Julianna, Czakó Miklós, Kozák István voltak. 1951-ben alakult az Előre III. típusú termelőszövetkezeti csoport, majd létrejött a Kossuth és a Béke. Ugyanez év augusztusában megszűnt a Kossuth, és Búzakalász néven újabb csoport szerveződött. A 15 család ekkor 148 kh-on gazdálkodott.

91 1949ben Tiszapüspökit Szolnok megye törökszentmiklósi járásába osztották be. A tanács 1950. október 21-én alakult meg, elnöke Hornyik István lett, helyettese Bódi István, a vb-titkár Varga Péter volt. Az 51 tanácstagból 3 volt ipari munkás, 20 szegényparaszt, 21 középparaszt, 2 kisiparos vagy kiskereskedő, 5 értelmiségi. Az apparátus 9 fős létszámmal működött a tanács létrejötte utáni években.

92 6. A török hódoltságot megelőző időszakban, 1552 előtt a helyi társadalom a következőképpen tagolódott: megyei nemesek (a Ványai és a Jakabházy család), egytelkes nemesek (két-három család, akik egy telek nagyságú földjüket maguk művelték), jobbágytelki nemesek (nemesi címmel rendelkező, de saját földet nem birtoklók, akik a megyei nemesektől használatra kapott földeket pénzzel váltották meg). Mellettük örökös jobbágyok (10-12 család) és zsellérek (2-3 család) éltek a településen.

93 Az 1548. évi dézsmajegyzék szerint mindössze három családfő adózott 100 kéve körüli mennyiségű őszi gabonával. A 12 összeírt családfő közül 6 volt a csak kereszténypénz fizetésére kötelezett szegény.

94 A XVII. század második felében a Fáy család birtoktestén lakó hat-nyolc jobbágycsalád mellett Bolykiné birtokrészén is laktak jobbágyok. Rajtuk kívül néhány armális nemes, köztük Tury Mihály és Tury Balázs is Püspökiben lakott.

95 Fáy László számadáskönyve szerint jobbágyai szolgáltatásaikat pénzben teljesítették, ezen kívül rendszeresen szállítottak halat Felsőmérára földesuruknak.

96 Az újranépesült faluban néhány egytelkes és armális nemes lakott. A jobbágytársadalom vagyoni erejét az igaerő, az igásökrök száma szabta meg. 1728-ban hatökrös, vagyis egésztelkes gazda 3 volt, 4-2 ökrös, mással összefogó („cimborás") 28, kevés földdel, házzal rendelkező, de igátlan gyalogjobbágy 41, földnélküli zsellér és szolga pedig 15. A lakosság zöme tehát a legszegényebb réteghez tartozott. 1767-ben kötött az egri püspök a községi jobbágyokkal szerződést. Ekkor Tiszapüspökiben a telkes jobbágyok közül egésztelkes 1, féltelkes 14, negyedtelkes 13, nyolcados 11, földnélküli zsellér 7 volt.

97 Az 1767. évi földkimérés és szerződés folytán „ezen helység lakossainak kevés föld adódott, kéntelenítettek puszta földeket fölvállalni, mert a ház