Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
TISZAPUSPOKI 543 után adatott földből annyi sok adózások mellett lehetetlen volt elélni". Az 1771. évi úrbérrendezés során a falu határát negyedik, azaz a legalsó osztályba minősítették, s így 32 kishold szántót és 12 kaszás rétet mértek ki egy-egy telekhez. A jobbágyviszonyok jellemző adatai: 98 1770. úrbérrendezés előtt 1771. úrbérrendezés után 1851. évi adóösszeíráskor Úrbéri telekmennyiség Telkes jobbágy Házas zsellér Úrbéri szántó 17 telek 50 16 439 kishold 20 3/4 telek 63 4 705 kishold 30 1/4 telek 76 50 990 kishold Az úrbérrendezés tehát Tiszapüspökiben viszonylag kedvező állapotokat teremtett, növekedett a jobbágyi kezelésben lévő szántó, a telekmennyiség, nőtt a telkes jobbágyok száma és csökkent a zsellérek aránya. 1851-re viszont a jobbágyszántó növekedése ellenére a jelenlevő major területe miatt nagyfokú a zselléresedés. A lakosság társadalmi csoportjai, rétegei a II. József-féle népszámláláskor: 99 Pap Nemes Tisztviselő Polgár Polgár és paraszt örököse Paraszt Zsellér Egyéb 1-17 éves sarj Egvütt Nők Jogi népesség 1 12. 1 67 64 61 32 124 362 316 678 A község 5%-a nemes, 26%-a jobbágy, 25%-a zsellér, 13%-a egyéb kategóriába tartozik, ha a felnőtt férfi lakosságot vesszük figyelembe. 1828 körül a földnélküli zsellérség a szomszédos uradalmakba járt nyári idénymunkára, a fogatos gazdák a kincstári sót fuvarozták a sóbeváltó helyekre. Az 1850-es évektől a vasút- és gátépítés, vízszabályozás nyújtott némi munkaalkalmat. 1852-ben, közvetlenül a jobbágyfelszabadítás után, az utolsó jobbágyi állapot rögzítése a következő: a 30 1/4 jobbágytelekbő! egésztelkes 1, háromnegyed telkes 9, féltelkes 24, negyedtelkes 42. A házak közül, amelyek teljes száma 139, 6 urasági, telkes jobbágyé 77, zselléré 50, a többi pedig középület. 10 " Az úrbéri és majorsági birtokok elkülönítése és tagosítása, illetve a legelőjárandóság kiadása tárgyában 1860-ban a szatmári káptalan mint földesúr és volt úrbéresei között megegyezés jött létre. Ennek során a gazdák, házas zsellérek és kivételesek telkenként 21 kishold legelőt kaptak, alig kevesebbet a maximumként előírt 22 holdnál. A legelőre jogosult házas zsellérek számát 51-ben állapították meg, ezek összesen 133 kishold legelőt kaptak, egy-egy háztartás tehát legfeljebb harmadfél holdat. A volt úrbéres telkes gazdák - a kivételeseket nem számítva - összesen 976 kishold szántót, 366 kishold kaszálót, 640 kishold legelőt vettek tulajdonukba, ezen felül a volt telkesek részére kimértek még 500 kishold árvizes földet is. A káptalani uradalom majorsági földjeit és kaszálóit - összesen 2332 kh területet - 1883-ig a gazdák, ezután világi haszonbérlők bérelték. 101
