Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

TISZAPUSPOKI 541 ségi hadnagy Vincze András lett, az esküdtek száma tizenkettő volt. 1872-ben a település nagyközségi rangot nyert, 1877. január l-jétől Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszai középjárásához csatolták. A tiszapüspöki elöljáróságot 1879-ben 1 bíró, 1 másodbíró, 1 közgyám, 1 rendőr, 5 tanácsos és 1 jegyző alkotta. Az 1886. évi törvények értelmében a 20 tagú képviselőtestület (benne 10 virilis és 10 választott) és az elöljáróság irányította a községet.

77 1880 körül létrejött „Földművelői Olvasókör" tagjai „szocialista-anarchista" röplapok terjesztésével és olvasásával foglalkoztak, vezetőik Benedek Mátyás szocialista gépész és B. Benedek Gábor parasztiparos voltak. 1896-ban alakult meg a 48-as Függetlenségi és Baloldali Párt helyi szervezete, amelynek felterjesztett alapszabályát a belügyminiszter, a helyi elöljáróság és a főispán véleménye alapján nem hagyta jóvá. Végül tizenkét tagú küldöttség utazott Budapestre a belügyminiszterhez, hogy elérje az alapszabály elfogadását.

78 1910-ben állami erőből megépítették a Törökszentmiklós- Tiszapüspöki közötti törvényhatósági utat. 1914-ben társulati erőből kezdték építeni a Peteszigeti gátat, amely a sárnyaki földek egy részét ármentesítette.

79 Az első világháború idején a község férfi lakói közül 72-en haltak meg a különféle hadszíntereken, a háború végén a községben 34 hadirokkant és 22 hadiözvegy volt.

80 1918 végén az őszirózsás forradalom győzelmének hatására Tiszapüspökiben id, Chiovini Ferenc elnökletével létrejött a nemzeti tanács és november 4-én megalakították a nemzetőrséget. November 14-én létrejött a munkástanács is. 1919. március 22-én választották meg a direktóriumot a Hangyaszövetkezet előtt szervezett népgyűlés után, amelynek tagjai: Zsarnai Kálmán elnök, Gál Imre, Andó Ferenc, Szűcs Lajos és Szűcs Antal voltak. A tanácshatalom győzelme után a nemzetőrséget feloszlatták. Április végén a községet is elérte az antant támadása. Az első román járőrök 1919. május l-jén jelentek meg a faluban. Július 20-án a románok kivonultak a közeledő vörös csapatok elől. Július 24-én a román túlerő miatt a vöröskatonák hátrálni kényszerültek, 26-án feladták Tiszapüspökit. A megszálló királyi román csapatok 1920. február 23-ig maradtak a faluban.

81 1925-ben a képviselőtestületnek 10 virilis, 10 választott és 3 póttagja volt, az elöljáróság tagjai pedig a bíró, másodbíró, főjegyző, körörvos, írnok, díjnok, adóügyi jegyző és négy esküdt voltak.

82 A két világháború közötti időszakot a község lélekszámának erőteljes növekedése mellett a nagyarányú lakóházépítés is jellemezte. 1920-1944 között 220 új lakóházat építettek. Új házhelyeket a Szatmári Káptalan által átadott, a település déli részén fekvő Mélyútköze nevű legelőhelyen mértek ki. A később Újtelepnek nevezett községrész beépítése az 1930-as évek végéig folyamatosan történt. A tanyák és tanyákon lakók száma ugyanakkor erősen csökkent.

83 1944. október 26-án hajtották végre a szovjet csapatok az első tiszai átkelést Tiszapüspöki határában, amit a németeknek sikerült visszaszorítani. November 6-án azonban a szovjet csapatok végleg felszabadították a községet.

84 1944. november végén polgárőrséget hoztak létre.

85 A lakosság száma 1944 januárjában 2534 fő volt, mely ugyanezen év decemberére 2267 főre csökkent.

86 A község lakói nagy számban vettek részt a helyi szovjet repülőtér, a Szolnok-Szajol közötti vasúti Tisza-híd, és a szolnoki cukorgyár újjáépítésében. A pártok közül előbb a Független Kisgazdapárt C. Tóvizi Imre irányításával, a Nemzeti Parasztpárt Magyar László és a Szociáldemokrata Párt Benedek Márton vezetésével jött létre. A Magyar Kommunista Párt helyi szervezete 1945. június 17-én alakult meg, elnöke Benedek Pál, titkára Major István lett.

87 Az első képviselőtestületi ülést még 1944. december 21-én megtartották a régi összetételben. 1945. január 31-én már működött, de hivatalosan 1945. február 9-én alakult meg a helyi nemzeti bizottság. Egy 1945. május 6-i jelentés szerint 4 tagja van, elnöke a parasztpárti Magyar László. A Kisgazdapártot C. Tóvizi Imre, a Szociáldemokrata" Pártot Benedek Márton, a Magyar Kommunista Pártot Kelemen Dezső képviselte a