Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

526 TISZAÖRVÉNY Az 1919 márciusában kikiáltott Tanácsköztársaság ellen már a következő hónap közepén megindult a román intervenciós csapatok támadása. A tiszafüredi járás tiszántúli része április végén vált hadszíntérré. A Vörös Hadsereg kénytelen volt feladni ezt a területet, és a Tisza jobb partjára vonult. A tiszafüredi főszolgabíró a románok utasítására a Tisza bal parti községekben az 1917-ben megválasztott elöljárósági tagokat visszahelyezte hivatalukba, s a képviselőtestületek jogait visszaállította.

60 Július 23-án a Tiszafürednél átkelő s a Tiszántúl visszafoglalását megkísérlő Vörös Hadsereg 27. nemzetközi ezredének biztosító osztagai elérték Tiszaörvényt is, de a következő napon a meginduló román ellentámadás miatt fel kellett adniuk.

61 A Tisza-szabályozás során a múlt század végén megépített tiszaörvényi zsilip és a hozzávezető csatornák a 20-as, 30-as években elősegítették az öntözés megindulását a környező birtokokon.

62 A kenderesi Horthy-birtok mintagazdasággá való fejlesztése céljából a 30-as években megépítették a Sajó-parti Kesznyétent a tiszaörvényi vízkivételi művel és Kenderessel összekötő, 60 km hosszú, 20 kW-os magántávvezetéket.

63 Ennek során 1939-ben Tiszaörvényre is bevezették a villanyt.

64 Tiszaörvény és Kenderes között 40 km hosszú betonozott csatornát is építettek.

65 1944. október 9-én a visszavonuló németek a község lakóit kitelepítették. A lakosság több mint 2 hónapig volt kénytelen a községtől távol maradni. Tiszaörvény kb. 3 hétig volt a tüzérségi párbaj középpontjában.

66 A hadműveletek során a lakóházak 5%-a lakhatatlanná vált, vagy teljesen megsemmisült,

67 s jelentős károk érték a községházát, a jegyzőlakást, az iskolát és a templomot is.

6H A község 1944. október 20-án szabadult fel.

69 Október 26-án Tiszaörvénnyel átellenben a folyó túlsó partján már szovjet hídfőállás épült, mely sikeresen tartotta magát, s egyik kiindulópontjává vált a Vörös Hadsereg továbbhaladásának. 70