Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
TISZAÖRVÉNY 525 ték. 33 Romjai a múlt században még láthatóak voltak, 1870-ben szedték ki a köveit, s megtalálták harangját is. 34 1261-ben IV. Béla által az egri püspökség számára kiállított adomány levél szerint Örvényt még Szent István adományozta az egri püspöknek, vámszedési, révtartási, halászati és erdőhasználati joggal. 35 A Tisza-meder áthelyeződése, az Örvényi-morotva lefűződése után földrajzi helyzete kedvezőtlenné vált, s a tatár pusztítás is hozzájárult korábbi jelentőségének csökkenéséhez. 36 1494-ben 11 forint királyi taxát fizetett, 1495-ben 12 forintot. 37 1552-ben 4 porta után adózott az egri várnak, 38 a török azonban hamarosan szétszórta lakosságát. 155354-ben tértek vissza, s építették újjá. 39 1564-ben már 12 portát írtak össze itt. 40 1558ban készült urbáriuma 7 egész és 14 elhagyott telken kívül a jövedelmes halászóhelyeket is felsorolta. A halzsákmány 2/3-a volt a halászoké, 1/3-át Egerbe kellett szállítaniuk a püspöki konyhára. 41 Az 1571. évi szolnoki török defter 15 házát és templomát említi. Az itt felsorolt lakók 1/3-a már 1551-ben is ottani lakos. 42 1577-ben 5 egész és 3 féltelek után magyar részre, az egri vár számára cenzust, tizedet fizetett és egész évi szolgálmányt teljesített. A szolnoki töröknek 90 forintot, „császárpénzként" 31 forintot, ezenkívül a lakosok fejenként 1 1/2 forint szablyapénzt fizettek. 43 A falu feltehetően a tizenötéves háború időszakában pusztult el ismét. Ettől kezdve az írott források csak elvétve említik, két évszázadra lakatlan pusztává vált. 1609-ben a birtokot a kincstár vette kezelésébe, a nádor pedig világiaknak adományozta: így lett Mező Jánosé és Török Bálinté 1612-ben. 44 1658-ban közigazgatási helyzete is bizonytalan volt: Heves megye azért indított vizsgálatot, mert Örvény és Tiszaug egyik megyéhez sem tartozott. 45 1693-ban Török Ferenc és Rácz Péter voltak itt birtokosok. 46 A török hódoltság megszűnése után visszakerült a püspöki uradalom használatába. Az 1728-as összeírás szerint Füred község bérelte határának szántóvá feltört részét. Tiszán inneni határrészén nádas, kaszáló, legelő volt, halászó vizeit továbbra is a püspökség használta. 47 1744-ben poroszlói halászok bérelték halászóhelyeit, a puszta területén egyetlen, vesszőből, sárból épített, náddal fedett ház állott. 48 Az 1750-es évektől nemes Szabó János bérelte az ott levő urasági épülettel együtt, de a halászat és az erdőhasználat joga továbbra is az egri püspöké volt. Az újonnan felállított rév szintén a „püspökség privilégiomja". 49 1762-ben a püspök megtiltotta a füredi lakosoknak, hogy saját kompjukat, csónakjaikat „és más efféle révhez tartozó eszközöket" használjanak az örvényi Tisza-szakaszon. 50 Az egri püspöki uradalom jószágigazgatója 1773-74-ben kezdte meg a puszta betelepítését. 51 Az új község a régitől távolabb, ismét az Élő-Tisza partján épült fel. 52 Miután a Mária Terézia-féle úrbérrendezés bevezetésekor még lakatlan volt, az urbáriumot helyettesítő összeírás II. József idejében készült el. 1799-től 1804-ig, a püspöki széküresedés időszakában a királyi kamara kezelte a püspökség birtokait, s amikor 1805-ben ennek területéből kialakították a kassai és a szatmári püspökséget, Tiszaörvény a kassai káptalan birtoka lett. 53 1849. július 27-én az Örvény és Füred közt álló honvéd- és az orosz csapatok között kisebb összecsapás volt. A nagyobb létszámú orosz sereg szétverte a Korponai ezredes vezette honvédek egységeit és átkelt a Tiszán. 54 Vásárhelyi Pál javasolta a Tisza átvágását Örvénynél, az új meder kiásása 1864ben történt meg. 55 1858-ban alakult meg az Örvény-Abádi Vízrendezési Társulat, mely 1883-ban összeolvadt a tiszabőivel. 56 Tiszaörvény az 1870-es években a közigazgatási rendezések során alacsony lélekszáma ellenére is nagyközségi rangot kapott, s ennek megfelelően épült ki a helyi közigazgatás szervezete is. 57 A község korábbi jelentőségét többé nem tudta visszaszerezni az idők során mezővárossá izmosodott Tiszafüred közvetlen közelében: a huszadik század elején postája, távíró- és vasútállomása is ott volt, temploma is Füred filiája. 58 Örvény határa még a XIX. század végén is Tiszafüred belterületéig ért. 59
