Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
TISZAINOKA 453 a szovjet és román csapatok pontonhidak építésébe kezdtek. Október végén átkeltek a folyón, s folytatták előrenyomulásukat a főváros felé. 62 Ezzel Tiszainoka számára véget értek a harcok, amelyek során a község temploma csaknem teljesen megsemmisült, s 2 polgári személy is meghalt. A felszabadulás után kb. 10 szovjet, illetve román katona holttestét exhumálták és szállították el az illetékes hatóságok. Hősi halottak sírja tehát már nincs a községben. 63 Az alispánnak küldött 1945. április 20-i jelentésig a kisgazda és a szociáldemokrata pártok helyi szervezetei alakultak meg a községben. Május 6-án alakult meg az MKP 63 taggal, a titkára Pető Károly. Ebben az időben kezdte meg tevékenységét a Nemzeti Parasztpárt is. Helyi adatok szerint március 20-tól 1949. február 27-ig működött a községben a nemzeti bizottság. A főispánnak küldött május 13-i jelentés szerint elnöke Tugyi István, tagjai: Petyus János, Paulovics Lajos, Gáczi István, Varga Károly. 64 1945 április elejétől 1947 áprilisáig végezte munkáját a földosztó bizottság. A földreform során 257 személy között 1401 kh földet osztottak ki, s 25 igénylő részesült házhelyjuttatásban. Az 1945-ös választások szavazati megoszlása: MKP 75 szavazat, Kisgazdapárt 374, Szociáldemokrata Párt 168, Nemzeti Parasztpárt 38, Polgári Demokrata Párt 4 szavazat. Az UFOSZ 1947. április 7-én alakult meg, 110 tagja volt ekkor. Ezt követte a FÉKOSZ létrejötte 45 taggal, 1949. február 27-től a DÉFOSZ-ban egyesültek. 65 1949. október 20-án alakult meg a község első termelőszövetkezeti csoportja, a Szabadság. A kilenctagú csoport első elnöke id. Jakab Elek volt. 66 A községi tanács 1950. október 27-én tartotta első ülését, 31 tanácstaggal, 16 póttaggal, elnökévé Bablinszki Józsefnét választották. A 31 tanácstagból 6 volt ipari munkás, 16 szegényparaszt, 5 középparaszt, 2 kisiparos (ill. kiskereskedő), 2 értelmiségi. 67 A tanácsi apparátusi munkát 6 fő végezte. Az MSZMP helyi szervezete 1956. november 9. óta irányítja a község politikai életét. 68 6. Első említésekor, 1450-ben jobbágyfalu, két birtokos nemesi család tulajdona. 69 Ettől kezdve mindig földesúri faluként ismeretes. 1714-től a földesúr háromévi adómentességgel kötötte az új jövevényeket magához. 70 Ez a toborzás azonban nem járhatott túlságosan sok eredménnyel, mert 1722-ben a megyei összeírásban, ahol az adófizetésre kötelezett armalista nemeseket és jobbágyokat vették számba, Tiszainokán mindössze 6 olyan családot találtak, amelyet meg lehetett adóztatni. A legvagyonosabb Tóth György volt, aki 2 jármos ökörrel, 1 fejőstehénnel, 2 heverőmarhával, 4 esztendős vagy ennél nagyobb sertéssel rendelkezett, s 24 kila búzája termett. Tóth Mihálynak állatai sem voltak, nála az adóalapot a termett 12 kila búza jelentette. 71 Az 1751-ben kötött szerződés szerint a jobbágyok robotjukat, a kocsma és mészárszék használatát és a füstpénzt egy összegben, évi 200 forinttal válthatták meg. A község bérelte a révet, övé lett a révjövedelem. Emellett azonban a földesúr marhaállománya számára kaszáltak, szénát hordtak, elvégezték az urasági malom és juhakol körüli aprómunkát, a földesúr konyhájára együttesen adtak 30 ludat, 30 kacsát, 30 tyúkot, minden fejőstehéntől 1 icce vajat, s minden gazda adott 10 tojást. 1751 előtt „minden termésünkből a kilencedet kiadtuk, hanem akkor tett szerződésünknél fogva kiárendálván magunkat, mindennemű hasznunkból készpénzt fizetünk. Két darabban vagyon az egészhelyesek szántóföldje, melybe 10 pozsonyi mérőt vetünk." - vallják a jobbágyok az úrbérrendezéskor. 72 Az 1771. évi úrbérrendezés során a falu határát negyedik osztályúnak minősítették, és így 32 kishold szántóföldet és 12 kaszás rétet mértek ki minden telek számára. Ezt követően az úrbéri állomány mennyisége a jobbágyfelszabadítás idejéig ekként változott: 73
