Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
44 NAGYKÖRŰ 1910 és 1935 között nagyarányú birtokaprózódás ment végbe. A 20-as évek földbirtokrendezései során 222 személy kapott 370 kh földet, a házhelyhez juttatottak száma 156 volt. 107 Legnagyobb birtokosai 1935-ben: Baldácsy báró református alapítványa (1460 kh; 2 nagy- és számos kisbérlet), Schwarz Gusztávné örökösei (353 kh; nagybérlet), Nagykörű község közbirtokossága (238 kh), Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza- és Belvízszabályozó Társulat (228 kh), Pernyésháti Társaság (176 kh), nagykörűi római katolikus egyház (153 kh). 108 Az 1949-es adatok a földreform után létrejött egészségesebb birtokviszonyokat tükrözik. Számos család igényét azonban nem lehetett kielégíteni földhiány miatt. 109 Az első tszcs 1949. október 21-én alakult, Petőfi néven, 32 taggal, 174 kh-on. Felszerelése nem volt, földterülete széttagoltan feküdt. 110 A Nagykörűhöz tartozó Csataszögön 1950. augusztus 20-án alakult meg a tszcs, 11 taggal, 243 kh-on. A csataszögi gépállomás megszűnéséig a környező községek termelőszövetkezeteit is ellátta. 111 Év termelőszövetkezet terület (kh) tagok száma 1952 Petőfi 810 nincs adat Szebb Élet 440 nincs adat 1953 Petőfi 644 81 Szebb Élet 324 44 1955 Petőfi 612 91 Szebb Élet 660 71 .1957 Petőfi 678 88 Szebb Élet 844 93 1959 Kossuth 1853 308 Petőfi 1794 368 Szebb Élet 1785 184 1961 Kossuth 1758 350 Petőfi 1905 356 Tiszamenti Szebb Élet 3846 226 * 7. Nagykörű az ártéri települések tipikus példája. A falu tekintélyes méretű ártéri szigeten fekszik: három oldalról a Tisza, nyugatról pedig a Sulymos, a Simon-Pál-foka és a Nagyfok nevű vízfolyások zárták el. 112 A falutól nyugatra, a sziget közepe felé, a homokos talajra telepítették a szőlőt, s mivel ez volt a határ legtermékenyebb része, itt törték fel az első szántókat is. Mellettük haladt el kelet-nyugati irányban - a terepszint legmagasabb vonalát követve - a szigetet az egykori Fokoruval összekötő egyetlen út. 113 A rétséget az erek és tavak mellett szigetek, hátak és közök tagolták. A földrajzi névanyag gazdagsága bizonyítja a határ változatos gazdasági hasznosítását (legeltetés, kaszálás, halászat stb.). 114 A falu parasztsága az 1590-es években és 1621-ben is őszi és tavaszi búzát termesztett. 115 A XVII. században a kurializálódó faluban szűk térre szorult az önálló paraszti mezőgazdálkodás. 1712-ben Nagykörű már ismét úrbéres jobbágyfalu volt: báró Orczynak 9 máriást és dézsmát fizettek ekkor jobbágyai, a halászóvíz használatáért a zsákmány harmadával tartoztak. 116 1715-ben 353 köblös szántót, 38 kaszás rétet írtak össze. Az 1720. évi országos összeírás tanúsága szerint jobbágyai már ismét 599 köblös szántóföldet és 246 kaszás rétet használtak, és a két nyomásra osztott határban a földközösség haladottabb formáját, az igaerő arányában történő évenkénti újraosztást alkalmazták. A nehezen megmunkálható, közepesen termő talaj három szántás után négyszeres termést hozott. Téli és nyári legeltetésre alkalmas legelő mezejük, szárazmalmuk volt, a házak és kunyhók építéséhez valamelyes
